Tartalomjegyzék:

 

• • Az illóolajok gyógyító hatása
  • Természetes úton a fejfájás ellen
  • Égési sérülések kezelése
  • Gyógynövények a szorongás és alvászavarok kezelésében
  • A leghatásosabb immunerősítő gyógynövények
  • Az ekcéma

 

Az illóolajok gyógyító hatása

Először is kezdjük egy óriási tévhit eloszlatásával. Az illóolajokról, mindenkinek az aromaterápia jut az eszébe és ezzel lezárja a dolgot. Kétség nélkül veszi be az orvos által felírt gyógyszereket, nem is sejtve, hogy gyakorlatilag ugyanazokat a hatóanyagokat kapja, mint az illóolajoktól csak szintetikusan előállított formában. A teljesség igénye nélkül: a gyulladás csökkentéséről ki az akinek nem a kamilla jut az eszébe? Ha valaki megfázott, hársfateát adunk neki. Akinek a torka fáj, mézet etetünk vele. Mind tudjuk, hogy a gyógyszerek túlnyomó többsége, a természet hatóanyagai használja vagy próbálja leutánozni. Mégis a mai korban nem „trendi” ilyen szereket használni. Mivel az aromaterápiát, természetgyógyászatot belesorolták az ezotéria világába, ciki lett a gyógytea és bármi ami természetes. Nagy kár!

Az illóolajokkat történő gyógyítás egyidős az emberiséggel.  Az első írásos feljegyzés, gyógynövényes könyv i.e. 3400 körül készült. Nyilván, nem minden gyógyítható vele. Egy sebészeti beavatkozást igénylő betegséget, például egy perforált vakbelet, nem lehet gyógyolajjal meggyógyítani. A műtét utáni gyógyulást viszont már elő lehet segíteni gyógynövényekkel. Meg lehet gyorsítani a seb eltűnését, a heg felszívódását, az immunrendszer helyreállását. Erre is jók a gyógyolajok. Szerencsére, vannak még akik nem felejtették el a régről tanultakat. Egy amerikai egyetemen például szőlőmagolajból, olyan szert készítettek amely „öngyilkosságra” késztette a leukémiás sejteket és más daganatos betegségeknél is eredményesen használható volt.

Mi változott hát? A szemléletünk. A mostani, felgyorsult világban, sokkal kevesebb tapasztalatot gyűjtünk. Az empirikus adatgyűjtés kiment a divatból. A gyógyszergyárak naponta dobják piacra az új termékeiket és a jó marketingnek köszönhetően, az emberek tömik magukba ezeket a szintetikus dolgokat, tudván, hogy maximum pár éves tapasztalat van mögöttük. Érdekes, hogy a többség az ismeretlen anyagokat választja a több ezer éve bevált gyógymódok helyett. Félreértés ne essék, nem összeesküvés elméletről van szó. Jól előkészített és kivitelezett reklámkampányokról beszélek, amely a profitot hozza. Nem nehéz kiszámolni, hogy egy laborban sokkal gazdaságosabb „kotyvasztani”, mint az erdőt-mezőt járva, jó minőségű gyógynövényeket gyűjteni, elkészíteni belőlük a gyógyolajokat, főzeteket.

Nincs ezzel semmi baj. A mi célközönségünk a GONDOLKODÓ EMBER. Az, aki belátja, hogy a régi bevált gyógymódok, természetesen segítik az embert és ha még sincs valamire megoldás, akkor itt a modern orvostudomány. Mi sem vagyunk bigottak: tudjuk, hogy sok mindenben fejlődtünk, amit nem szabad elutasítani, hiszen előre kell menni, de azt is tudjuk, hogy a múltat sem szabad feledni. Álljon itt Dr. Zelenyák János (plébános) 1908-ban írott Gyógynövények hatása és használata című könyvének előszava, amely ma, aktuálisabb mint valaha:

 

„ELŐSZÓ.

 

Kezdetben az volt a szándékom, hogy gyakorlati könyvemhez igen rövid előszót írok, gondolván, hogy a könyv tartalma már magában véve is fölér bármely előszóval, bárkitől eredő ajánlással. Eredeti tervemet megváltoztattam és hosszabb előszóval vezetem be munkámat, mert arról a mindenkinek kedves növényországról írok, mely változatos szinpompájával mindenkit gyönyörködtet, némaságával érzelmeket gerjeszt, ható erejével gyógyít vagy öl.

Kedves olvasóm! Nézd a virulásban levő, rád mosolygó akár kerti, akár réti vagy erdei virágot, nem azt kérdi-e tőled csábítóan, kacéran: jsmersz vagy nem ismersz? És ha nevét tudod, még akkor is pajzánul mosolyogva súgja neked: «nevemet tudod és még sem ismersz. Erő van bennem, ezt keressed és ha fölfedezted, meg fogod tudni, vájjon gyönyörködtető színeimmel, egész lényegemmel jó barátod vagy gyilkosod lehetek-e».

így tanulmányozták a növényországot régentén, így ismerkedhetünk meg vele manapság is. A növény közlékeny, és ha érintkezünk vele, nemcsak szépségét mutatja, hanem legféltettebb kincsét, ható erejét is elárulja.

Ebben rejlik a gyakorlati (praktikus) növénytan, melyet elfogultság lekicsinyelhet, de mely a tapasztalatnak bőséges anyagával minden elfogult kicsinylés mellett is imponál.

Általánosan elismert történeti tény, hogy a legrégibb gyógymód a népies gyógymód vala, mely a hamisítatlan természetre és annak erőire támaszkodva, á beteges emberi a* IV vagy állati szervnek gyógyításánál a természetnek egyik legszebb országából, a növényországból szedegette szereit. A növényország uralkodott még akkor is, amikor a vegytudomány fejlődésével az ásványország kezdett divatossá lenni.

Az ideges, könnyűvérű, lázas kor embere gyorsan ható szerek után kapkodott és kapkod, elhanyagolván azt a növényt, mely mosolygóan feléje nyújtja kelyhét és gyógyerejét. A kedves, éltető, hatásos gyógyfüvek az újabb korban a házigyógytárban húzódtak meg és lassan-lassan feledésbe is mennének, ha rehabilitásukat maga az emberi természet nem követelné.

Sok évi tanulmány és tapasztalat arra indított, hogy a kedves növényországnak rehabilitálói közé álljak és ez ideges kornak azt mondjam: «szeresd a mezők liliomait, hisz fűbe-fába rejtette a jó Isten a gyógyító erőt.»

Az ideges nagyközönség javarészben nem a házi, praktikus orvos tanácsát kéri ki egyik vagy másik betegségében, hanem gyorsan ható, titkos szerek után vágyódik, hogy el nem árulható baja ellen gyógyszerre akadhasson. És akad is ilyenre, mert a lapok, naptárak és egyéb nyomtatványokban nap-nap mellett hirdetik a biztos, föltétlenül, jótékonyan ható, minden betegséget gyógyító, sajnos, ellenőrzés nélküli szereket. A beteg lépre megy és nem sajnálja sem pénzét, sem a hirdetett titkos szernek megszerzésével járó fáradtságot.

Igazán nem tudom, vájjon az emberek hiszékenységét vagy az ámítók, illetve a beteg emberek hiszékenységével visszaélők lelketlenséget ostorozzam-e inkább?

A szenvedő emberiség iránti igaz szeretet vezérelt e könyvem megírásánál. Az általam ismert füvekben rejlő gyógyerőt közkinccsé akarom tenni, hogy tudja mindenki, hogyan és mikor használhatja Isten teremtette növényének ezen ajándékát.

A vegytudomány kimutatta a növények vegyi alkatrészeit és az alkatrészeknek az emberi és állati szervezetre való hatását. Az orvosi tudomány a hatékony növényeket tárházába vette és alkalmazásba hozta aszerint, amint a V növény alkatrészeinek vegyi elemzése ilyen vagy amolyan baj ellen hatásosnak bizonyult.

így például, a mályva, a székfű stb. nagyban lesz ajánlva, mert vegyi alkatrészei ajánlatossá teszik. Vannak növények, melyeket vagy a tudomány, vagy a használat kifelejtett, de amelyekben megvan a hatóerő. Ezeket is bevettem könyvem keretébe, nehogy feledésbe menjenek.

Kedves olvasóm! Attól félek, hogy ennek a könyvnek birtokában lévén, azt fogod mondani: ((Betegségem ellen megvan az orvosságom, orvosi tanácsra sincs szükségem.)) Ilyen kijelentésre határozottam állítom, hogy betegségi esetben orvost, illetve orvosi tanácsot okvetlenül ki kell kérni, mert i. egy könyvben foglalt növények ható ereje elégtelen arra, hogy az összes betegségek ellen sikerrel alkalmaztassék;  A beteg úgy, amint van, elfogultságában, bajának, vagyis betegségének természetét sem föl nem fogja, sem mint laikus felfogni nem képes.

Az általam ismerteti, és ható, illetve gyógyhatásúkkal leirt növények arra valók, hogy kedves, szeretett, szükség szerint hasznos barátjai legyenek a kunyhónak és a palotának.

Figyelmeztetni akarom a nagyközönséget, hogy óvakodjék a lapokban hirdetett sok mindenféle titkos orvosszerektől. Hangzatos név, elnevezés ne tévesszen meg senkit. A természet könyve nyitott könyv, maga az Isten nyitotta föl. Olvassunk benne értelemmel és szeretettel. Aki a hamisítatlan természetet szereti, az az emberiségnek csak barátja lehet. .

 

Lekér, 1908. február 9-én.

Dr. Zelenyák János, plébános.”

 

 

Most pedig nézzük meg a gyógynövények történetét. Hogyan jutott el az ember onnan, hogy bizonyos növény rágcsálása segít a láz ellen, egészen odáig, hogy a természet patikájában megoldást találunk az egészen egyszerű nyavalyáktól kezdve mint a nátha, torokfájás, izomfájdalom, reuma, ízületi panaszok a bonyolultabb és „modernebb” betegségekig, mint a leukémia és egyéb daganatos megbetegedések, az allergia vagy éppen a rettegett candidára is. A gyógyolajok több féleképpen is kifejtik a hatásukat. Az illatuk, hatóanyagaik és a folyadék közvetlen hatása révén. Nem is gondolnánk, de egy jó olajos masszázs nem csak relaxál, hanem antidepresszásként csökkenti a szorongást, stresszoldó, vitalizáló hatású. Mindezek mellet növeli a potenciát, libidót.

 

Mi elsősorban külső használatra készítünk gyógyító olajokat, de természetesen van más felhasználási lehetőség is. Mi azért preferáljuk, a külső használatot, mert sok probléma megelőzhető ezáltal:

 

• nem lehet túladagolni
• nem terheli a belső szerveket
• nem okozhat májproblémát, mint a gyógyszerek többsége
• nem okozhat gyomorproblémát
• jó az illatuk
• táplálják, frissítik a bőrt
• könnyen használhatók

 

Mire jók ezek az olajok:

 

A teljesség igénye nélkül megpróbáljuk felsorolni a felhasználás területeit:

 

• láz
• izomfájdalom
• ekcéma
• ízületi problémák
• porckorong problémák
• emésztési zavarok
• daganatos megbetegedések
• allergia
• gyomor problémák
• stressz
• korpásodás
• fejfájás
• migrén
• leukémia
• limfóma
• fájdalomcsillapítás
• sebgyógyítás
• heg eltüntetés
• potencia zavarok
• libidó hiány
• égés, égett bőrfelület kezelése
• immun javító
• immunrendszer regeneráló
• menstruációs problémák
• görcsoldás
• szorongás csökkentés
• rosacea

… és megannyi emberi nyavalya.

 

Természetesen nem állítjuk, hogy birtokunkban lenne a rák ellenszere. Nem állítjuk, hogy mindenkit meg tudunk gyógyítani és főleg, nem állítjuk, hogy feltaláltuk a „spanyol viaszt”. Használjuk, alkalmazzuk a több ezer éves tapasztalatokat, gyógymódokat. Ennyi és nem több.

 

Akkor nézzük, hogyan alakult ki a gyógynövények használata, hogyan jutottunk el a gyógyításig.

 

Gyógynövényes orvoslás története

A gyógynövények története, használata régebbi időre nyúlik vissza, mint az ember írott története. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) felmérései szerint a Föld népességének kétharmada – kb. 4 milliárd ember – elsődleges orvosságként még ma is gyógynövényeket használ.

 

Őskor

Őseink elsősorban táplálékkutatás során, véletlenül fedezték fel azoknak a növények a kedvező hatását, amit orvosságként is használni kezdtek. Más feltevések szerint az ember az állatoktól leste el a gyógynövények „alkalmazását”. Ezt az elképzelést sok kutató elveti, holott kétségtelen, hogy vannak olyan növények, melyek szervezetre gyakorolt jótékony hatását, gyógyhatását vagy éppenséggel mérgező tulajdonságának felismerését az állatoknak köszönhetjük. Ilyen például a kávé, amelyet a kecskék fedeztek fel, a kinin, amit az oroszlánoknak és a pumáknak köszönhetünk.

A korai társadalmakban a gyógynövények ismerete hatalmat jelentett. A gyógyítás hosszú időre összekapcsolódott a hitélettel, a gyógyfüvek ismerői gyógyítók és egyben szellemi vezetők is voltak.

 

Ókori kelet

A kínaiak már az i.e. 25. században ismerték a fokhagymát, és olyan fontos, jelenleg is használt fűszernövényeket, mint a fahéj, a gyömbér vagy a bors. Kínában az első gyógynövényekről írott könyv szerzőjének Sen Nang császárt tartják. Ez az i.e. 3400 körül született, majd az évszázadok során folyamatosan bővülő gyógynövénykönyv már keletkezésekor több mint 230 gyógynövényreceptet tartalmazott. A 16. század végén Li Si Csen megjelentette a gyógyítás terén mérföldkőnek számító 52 kötetes könyvét, a Gyógyító növények jegyzékét, amely már 1000 gyógynövényt és 11000 féle felhasználási módjukat közölte.

Az indiai növénygyógyászat egyidős lehet a kínaival. Az első írásos emlék i.e. 1200-ban, az első orvosi iskola megalapítójának a tevékenysége. A legősibb könyv a Rig Véda 67 gyógynövényt ír le. A 6. századtól az indiai ayurvédikus (ayur=élet, véda=tudás) orvoslás hatott az arab, a görög-római, a közel-keleti és az ázsiai orvostudományra is. India és Pakisztán lakosságának 70-80%-át ma is ayurvédikus orvos kezeli.

Azt, hogy mintegy 4–5 ezer évvel ezelőtt az illóolajos növényeknek nem csupán a kivonatait használták, hanem a desztillátumát – azaz az illóolaját/illékony anyagokban gazdag részét – is, az bizonyítja, hogy az ősi Indus-völgyi civilizációt feltáró ásatások során a mai Pakisztán területén az i. e. 3000-ből származó terrakotta desztillálókészüléket tártak fel, és ugyanitt parfümök tárolására használt edényeket is találtak. Mindezek fontos bizonyítékai annak, hogy az illóolajos növényekből 5000 évvel ezelőtt már állítottak elő illóolaj jellegű anyagokat, és parfümöt is készítettek.

Emellett az ásatások során fellelt füstölőszer-maradványok, valamint apró tégelyek és üvegcsék, illetve a bennük maradt és a modern analitikai eljárások segítségével kimutatott gyantaszerű anyagok is azt igazolják, hogy az ókori népek használtak különféle illékony anyagokat tartalmazó készítményeket.

Az emberiség legkorábbi feljegyzései szerint gyógyító és esztétikai hatásaik miatt használták már Arbiában, Perzsiáben,Egyiptomban, Görögöknél, Kínában,Indiában,Rómában.

 

Ókori Egyiptom

Georg Ebers 1874-ben a Luxor melletti Tombs-völgyben találta meg azt az i.e. 1500 körül keletkezett, 21 m hosszú papirusztekercset, amely 1000 év orvosi történelmét írja le. Ez a legrégebbi orvosi szöveg, 876 gyógykészítményt és több mint 500 növényt sorol fel. Ezeknek a növényeknek a harmada ma is használt gyógynövény (például: kömény, szennalevél, kakukkfű, lenmag, fokhagyma). Az egyiptomiak az orvoslást isteni eredetű tudománynak tartották. Az Ebers-papiruszban ez áll:

„Kezdődik az ember minden testrésze számára való orvosságok elkészítéséről szóló könyv. Heliopoliszból jövök, Het-aatnak, a védelem urának, az örökkévalóság és menedék királyának papjaival. Szaiszból eredek az anyaistennőkkel, akik nekem védelmemre vannak. Szavakat sugalmazott nekem a mindenség ura, hogy minden istenség szenvedését és mindenféle halálos bajt elűzzek …”

Így nem meglepő, hogy a gyógyítás helyszínei, az „orvosi rendelők” a templomok voltak. Nem csak a gyógyításra, hanem a megelőzésre is gondot fordítottak: a fáraók egészségi állapotáért egyidejűleg több gyógynövényes orvos is felelt, és a piramisokat építő munkások gyógynövényeket kaptak „étrend-kiegészítőként” annak érdekében, hogy elkerüljék a fertőzéseket, járványokat.

I.e. 500 körül az egyiptomi herbalistákat tekintették a legjobbaknak. Rómától Babilonig ők voltak az uralkodók orvosai. A tudásra vágyó orvosok is – így például Galenus is – Pergamonban és Alexandriában tanultak.

 

Az antik világ
A görög és a római orvosok rendszerezték a gyógynövények ismeretét, fajtáit és felhasználásukat. Hippokratész (i. e. 460-377), az „orvostudomány atyja” könyvében, a Corpus Hippocratiumban több mint 200 gyógynövényt írt le. A különféle betegségeket az emberi létezés természetes velejárójának tartotta, melyek megfelelő készítményekkel gyógyíthatók. Arisztotelész (i. e. 384 -322) szintén készített gyógynövényeket taglaló könyvet. A görög-római Dioszkoridész (i.sz. 40-90) az ismeretek összegzése és elemzése után, 78-ban megírta Európa első gyógynövény jegyzékét. A De Materia Medica című művében 600 gyógynövényt tárgyal. Könyve 1500 éven keresztül a herbalisták alapműve volt. Marcus Aurelius császár elismert orvosa, Claudius Galenus (129-199) részletesen taglalt, többkötetes gyógynövény könyveket alkotott. A gyógynövényekből különböző gyógyszerformákat (főzetek, tinktúrák, kenőcsök, tapaszok stb.) készített, amiket ma galenusi készítményekként ismerünk.

Idősebb Plinius (i.sz. 23 v. 24-79) 37 kötetes, hatalmas információtömeget feldolgozó Naturalis Historia művét 77-ben tette közzé. A mű címét célszerű Természettudományként fordítani, hiszen a Plinius által összegyűjtött és leírt információtömeg az ókori tudományosság szintjét, színvonalát, kutatási módszereit tekintve, tudománynak tekinthető (Az ógörög „historia” szó eredetileg nem történetet, hanem kutatást, közvetlen tapasztalásból származó ismeretszerzést, tudást jelentett). Plinius a világot élő, organikus egésznek tartotta, amelyet áthat az isteni erő. Ez a lélekkel felruházott természet nézetei szerint anyai gondoskodással, önzetlenül táplálja az embert, ezért a természetet csodálni kell, meg kell ismerni nagyszerűségét. Ezzel szemben az önzetlenül gondoskodó Földanya adományait fényűző célokra fordítani, és a természetet kapzsiságból kihasználni, kimeríteni a legfőbb bűnök egyike Plinius véleménye szerint. Plinius enciklopédiája felbecsülhetetlen értékű az európai művelődéstörténetben.

 

Korai középkor

A római birodalom hanyatlása után a kolostorok lettek a gyógynövény előállítás, használat és elméleti ismeret központjai. Feldolgozták a latin és ógörög nyelven íródott műveket, köztük az orvosi és természettudományos témájú könyveket is. A kolostorokban nem csak növénytermesztéssel és a készítmények előállításával foglalkoztak, hanem a szerzetesek és apácák irányításával a gyógyítás is itt zajlott, valamint itt oktatták a gyógyító szerzeteseket is. A legkiemelkedőbb bencés herbalista apáca főnökasszony a bingeni Hildegard volt (1098-1179). A főapátnő, aki azt vallotta, hogy nem csak a beteg szervet, hanem az egész testet kell gyógyítani, természettudományos könyvet is írt, melyben sok gyógynövény gyógyító hatását is részletesen kifejtette.

 

Újkor
A modern gyógynövénygyógyászat alapjait a 16. század elején Paracelsus rakta le. Paracelsus Herbarius című könyvében írta le részletesen a különböző gyógynövényeket. Míg a középkorban a betegségeket isten büntetésének tartották, addig Paracelsus a korát megelőző különböző nézeteket összegezve úgy gondolta, hogy nem a lélek tisztátlansága, hanem a test pillanatnyi ásványi egyensúlyának megbomlása okozza a betegségeket, amelyeket a test kémiájának orvosolásával lehet meggyógyítani. Paracelsus volt az első orvos, aki gyógyszerként volt képes alkalmazni egyébként mérgező, például higany-, kén- vagy vasvegyületeket. Mondása: „A mennyiség teszi a mérget.” (Eredeti megfogalmazásban:

„Alle Ding’ sind Gift und nichts ohn’ Gift; allein die Dosis macht, das ein Ding kein Gift ist.”:„Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi hogy egy anyag nem méreg.”)

A 17. század közepén Nicholas Culpeper a teljes angol orvosi testület haragját kivívta, amikor megjelentette művét a Complete Herbal-t. Culpeper célja az volt, olyan információkat osszon meg a nyilvánossággal, ami egészen idáig nem volt hozzáférhető. 1640-ben patikát nyitott, ahol olcsó növényi orvosságokat árult. Füveskönyve több mint 100 kiadást élt meg, 4 évszázad elteltével még mindig sikerrel árusítják.

A középkorban nagyon sok járvány pusztított a legnagyobb ami megtizedelte a lakosságot az 1630 ban kitört pestisjárvány volt. Francia országban Toulouse városában a hatóságok elfogtak 4 rablót akik végigfosztogatták a várost és még sem lettek betegek. Abban az esetben számíthattak kegyelemre ha elárulják a titkot mi az amivel bekenték a testüket és megvédte Őket. Sajnos az olaj összetételét nem adták ki a hatóságok.

Fontos fejezet a természetgyógyászat történetében Hahnemann és Hufeland, később pedig Kneipp páter munkásága. A homeopátia, (régies elnevezéssel: hasonszenvi gyógymód) lényege „a hasonló hasonlót gyógyít” elv („similia similibus curantur”). A módszer követői olyan rendkívül alacsony hatóanyag-koncentrációjú szert rendelnek a betegnek, amely hígítatlanul a fennálló betegséghez hasonló tüneteket idézne elő egy egészséges emberen. A homeopátia placebohatáson túli hatásosságát a tudományos és klinikai tények nem támasztják alá. A 20. század második felében, valamint napjainkban felhasználva a pszichológiai iskolák eredményeit is, számos reformirányzat színesíti a homeopátiás módszer palettáját. Ma a több, mint 200 éves homeopátia az egész világon ismert és egyre elismertebb holisztikus gyógymód, mely gyakorlása többnyire orvosi tevékenységhez kötött.

Napjainkban

Napjainkban világszerte elismerik a gyógynövények terápiás létjogosultságát. A gyógynövényekkel történő orvoslás – több évtizednyi mellőzését követően – hazánkban is reneszánszát éli. Sokszor azonban nehéz választani a különböző szerek közül. Fontos tudni, hogy a gyógynövények nem csodaszerek, csak a megfelelő ismeretek birtokában, megfelelő módszerrel alkalmazva fejtik ki jótékony hatásukat. Igaz, alkalmazásuk az esetek többségében nem rejt kockázatot, de egyes gyógynövények együttadása kiolthatja, vagy fokozhatja egymás hatását, illetve szintetikus gyógyszerekkel együtt alkalmazva a kölcsönhatások akár problémát is jelenthetnek.

http://www.naturstar.hu/gyogynovenyes_orvoslas_tortenete.html

 

Természetes úton a fejfájás ellen

 

Lüktet, hasogat, görcsöl, nagyjából ezek a fejfájás tünetei. De ki az aki nem ismeri? Ez a sokféle formában jelentkező rosszullét keserítheti meg mindennapjainkat, ami lehangoltsággal, idegességgel járhat. A fejfájás egyik gyakori oka a napi stressz, vagy az éhség, az időjárási változás, vagy akár egy nem szellőztetett helyiség romlott levegője is lehet. Szakemberek szerint nincs olyan fejfájás, amit ne lehetne elmulasztani, a szenvedők többsége viszont nem fordul ezért orvoshoz.

A leggyakoribb a tenziós fejfájás, amit az időjárás változás, vérnyomás ingadozás, szokatlan étel ill. ital fogyasztását követően. Rendszerint az egész fej területére kiterjed az e fajta fájdalom. A következő az ún. cluster fejfájás rendszerint éjszaka tör ránk és napközben is többször is visszatérhet. Tünete, hogy a fej fájós oldalán a szem könnyezik, piros, orrdugulás és orrfolyás is jelentkezhet.

Az influenzát is fejfájás előzheti meg, viszont fontos odafigyelnünk a fejfájás típusára, mikor, hogyan fáj, mi mulasztja el azt. Ritkán súlyos betegségek kísérő tünete is lehet, mint a az ismert agyvelő és agyhártyagyulladás- kullancs terjeszti-, szélütés, agyvérzés, agydaganat.

A migrénes fejfájást az ér eredetű fejfájások közé sorolhatjuk, népességünk mintegy 10 százalékát érinti, lüktető, görcsös fájdalom, ami néhány órás rosszulléttől kezdve akár napokig is eltarthat. Társulhat fény, hangok iránti túlzott ingerlékenységgel, gyengeséggel, sápadtsággal valamint néha hányingerrel is. Általában a fej egyik oldalán a halántékunknál jelentkezik, mozgással a fájdalom erősödik. Háromszor annyi nőt érint, mint férfit.

Általában visszatérő fejfájásrohamok jellemzik. A fejfájás oka, amire érdemes odafigyelni, mert az egyéntől függő lehet, pl. az élelmiszerekben lévő adalékanyagok, valamint az egyébként allergiát kiváltó ételek, mint pl. mogyoró, vagy akár a fogamzásgátló tabletták is okozhatják. A migrénes fejfájás befolyásolja a munkahelyi teljesítőképességet, így nem szabad azt félvállról venni. Ha azonban a stressz a fejfájás oka, igen könnyen testmozgással, esetleg jóga gyakorlatokkal enyhíthetjük a fejfájást.

Nemcsak a kezelésére, hanem a megelőzésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Az általános, enyhe fejfájás ellen védekezhetünk természetes úton is, hiszen ki szeret gyakran gyógyszert szedni.

Természetesen a migrénes fejfájás ellen

A tünet jelentkezésekor igyunk egy forró mézes fekete, vagy zöld teát, illetve egyéb magas koffeintartalmú gyógyteát, mint a borsmenta, levendula, rozmaring vagy citromfű teát. A fekete ill. zöld teában lévő koffein megnöveli a vérnyomást, így az agyi ereket kitágítva csökkenti a fejfájást. A kávéval ellentétben fokozatosan szívódik fel a bélben és hosszabb ideig tart, valamint frissnek érezhetjük magunkat tőle.

Használhatunk hideg meleg vizes lábfürdőt is, mivel ez segít szabályozni a fejben lévő erek kitágulását.

A migrénes fejfájás bizonyítottan az agyi vérellátás következtében csökkenő az oxigénnel való ellátottság is okozhatja. Mikor fáj a fejünk nem is gondolunk azokra az egyszerű dolgokra, minthogy együnk, vagy, hogy sétáljunk a friss levegőn néhány percet. A vércukorszint csökkenése, valamint oxigénhiány bizony a migrénes fejfájás egyik alapja lehet. Étkezéskor inkább együnk keveset, de rendszeresen. Figyeljünk a migrénes fejfájás kiváltó ételek mellőzésére.

Fűszerek

Az oregánót már a konyhánkból is jól ismerjük, mint fűszernövény, azt viszont kevesen tudjuk, hogy gyógynövényként is használják az idegi eredetű fejfájások ellen. Egy teáskanálnyi oregánólevelet egy csészébe leforrázni, majd 10 perc állás után leszűrve teaként fogyasztható. Naponta akár 3 csészével is ihatunk belőle.

A citromfűből készült tea is hasonlóképp segít a fejfájás leküzdésében. Elkészítésében hasonlít az oregánóhoz, csak itt két teáskanál szárított citromfüvet alkalmazzunk.

Egyéb módszerek

Természetesen enyhe masszírozással is mérsékelhetjük a fejfájást, a fájós területen. Egy forró fürdő is kiváltképp segít az ellazulásban.

Az oxigénterápiával a migrénes fejfájás ellen bizonyítottan hatásos, továbbá egyéb betegségek kezelésében, mint a stressz, a depresszió, a fáradtság, a koncentrációképesség, stb. esetében i. A kb. 30 %-os oxigéntartalmú levegő belégzésével napi 5 perces terápiával hasznos fejfájás csillapító módszer.

Megelőzés

A dohányzás és az alkoholfogyasztás is a fejfájás okai közé sorolhatjuk. Ezeknek a káros szenvedélyeknek az elhagyása és a vitaminok folyamatos pótlása, a testedzés, valamint bármely fent említett természetes gyógymód feledtetheti a kínzó rossz érzéseket. A testedzés során érdemes odafigyelnünk a mentálhigiénéket is karbantartó, néhány egyszerű gyakorlatra, mellyel a stresszes helyzeteket is könnyebben átvészelhetjük. Ezzel tovább csökkentve a fejfájás kialakulásának gyakoriságát.

A túlzott gyógyszerszedés mellékhatásai miatt nem ajánlatos.

Ha gyakori a visszatérő fejfájásunk, fontos azt orvos által megvizsgáltatni és kideríteni a fejfájás valódi okát.

Forrás: http://www.ratalalsz.hu/hir/modszerek-migrenes-fejfajas-kezelesere

 

Égési sérülések kezelése

Rövid leírás

Az égési sérülés a testfelületet ért, a testhőmérsékletnél jelentősen melegebb folyadék, gőz, gáz, láng, folyékony fém stb. következménye. Az égési sérülést a kültakaró érintettsége szerint négy fokozatba soroljuk. A kórkép súlyosságát az érintett felület nagysága, az égés foka és az életkor határozza meg.

Tünetek

Az elsőfokú égésben csak a bőr legfelső rétege, a felhám – az epidermisz – károsodik. Az égett terület vörös, a bőr feszes, sima és igen fájdalmas. A leggyakoribb elsőfokú égésnek a Nap és a szolárium által okozott égési sérülések számítanak.

 

A másodfokú égés az epidermisz minden rétegét és az irha – a dermisz – több rétegét is károsítja.

A felületes másodfokú égések a dermisz felső rétegéig hatolnak, felszínük nedves, hólyagos és kifejezetten fájdalmas. Küllemére jellemző a vöröses-rózsaszín márványozottság, amely nyomás hatására elfehéredik.

A másodfokú égések mély formája a dermisz mindkét rétegét érinti. A sebfelszín általában fehér és hólyagos. Ha képződött hólyagok megrepednek, a belőlük kiáramló vérplazma – amely befertőződhet, begennyesedhet – nedvessé teszi az égett területet. A fájdalom igen erős.

A harmadfokú égés az epidermisz és a dermisz teljes károsítása mellett a bőr alatti kötőszövetet is eléri. A felszín piszkosszürke vagy nagyon halvány, szenes, pergamenszerű, a képet a szövetelhalás uralja. A seb fájdalmatlan, mert a terület idegvégződései elhaltak.

A negyedfokú égés a szövetek elszenesedése, amely magában fogalja a bőr alatti kötőszövet, az izomszövet és a csontszövet égését. Felszíne nem különbözik a harmadfokú égésétől.

 

Okok és tünetek

Hőhatás:

A napégés a leggyakoribb égési sérülés, és noha felületes, rendkívül fájdalmas.

A láng gyakran igen mély sérülést okoz, különösen, ha égő ruha közvetíti a hőt.

Bár a forró folyadékok általában a bőr felső rétegeit károsítják, a forrázás is okozhat mély égési sérülést: a forró víz másodfokú, a nagyobb sűrűségű folyadékok, mint a leves vagy a szósz, harmadfokú égést is produkálhatnak.

Az égés foka a forró tárgyak esetében az azokkal való érintkezés időtartamától és a tárgy hőmérsékletétől függ.

A robbanás okozta égési sérülés általában az arcot és a kezeket érinti, és súlyosságát a sérült robbanástól való távolsága, valamint a detonáció ereje befolyásolja.

 

Kémiai ártalom:

Amikor a bőr erős savval vagy lúggal érintkezik, a kémiai energia hőenergiává alakul, amely égési sérülést okoz. Az égés foka a kontamináció időtartamától függ.

 

Elektromos sérülés:

Az elektromos áram szintén hővé alakul a testben, amely elsősorban a bőrön okoz égési sérülést. A bőrrel történő kontaktus, a be- és kilépés helyén gyakran láthatunk úgynevezett áramjegyet vagy „bikaszem” sérülést: a centrális elszenesedett részt egy száraz, szürke gyűrű veszi körül, amelyet egy vörös zóna övez.

 

Mechanikus ártalom:

Ebben az esetben általában surlódás útján jön létre az égés, Nem ritka sportolás közben, amikor kötél vagy szőnyeg okozza a sérülést.

 

Diagnózis

A diagnosztikai folyamat magában foglalja az égési sérülés fokának és az érintett testfelület nagyságának megállapítását. A kisebb kiterjedésű égéseket a sebfelszín külleme alapján osztályozzuk, a nagyobb kiterjedésű sérülések diagnosztikájánál azonban a Wallace-féle 9-es szabályt kell alkalmazni: a test felületének 9%-át teszi ki a fej, egy felső végtag, a törzs elülső, vagy a hátsó felszíne. Egy alsó végtag kétszer 9%-nak számít, a gáttájék és a tenyér 1-1%-ot tesz ki. Gyermekek esetében a fej 18%-nak, a törzs elülső vagy hátsó felszíne 27%-nak számít.

 

Kezelés

Az égési sérülés kezelésének első lépése a károsodás tovaterjedésének megakadályozása. Ez elsősorban az égést kiváltó tényező eltávolítását jelenti. A sérült testrészt hideg – nem jeges -, lehetőleg folyó víz alá kell helyezni 15-30 percig, ez megakadályozza a hőhatás szöveteken belüli terjedését. Nagyobb testfelületen, több végtagon történő égés esetén a hidegvizes zuhanyozás vagy kádfürdő a hatékony. A hűtést minél előbb, lehetőleg azonnal meg kell kezdeni. Az égéstől számított kb. 20 percen túl a hűtés már nem enyhíti az égés súlyosságát, de a fájdalmat csillapíthatja. Nagyon fontos, hogy a köztudatban szereplő zsiradék, tejföl, stb. égett területre történő kenését mellőzzük: ez tárolja a hőt és komoly fertőzési forrást jelent.

Ha az égési sérülés elsőfokú, a folyóvizes hűtés után a bőrt hidratáló krémmel védhetjük a berepedezéstől, a hámlástól és a további kiszáradástól. Ha a seb hólyagos, vagyis másodfokú, akkor indokolt lehet a hólyag megnyitása, és a váladék lebocsátása, de ezt csak steril körülmények között, szakember végezze. Steril gézlap felhelyezése és napi kétszeri cseréje vagy még inkább a korszerű, fájdalmatlan és ritkább kötéscserét biztosító hidrokolloid- vagy filmkötszer gyorsítja a gyógyulás folyamatát. A fájdalmat vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal enyhíthetjük.

A súlyos, nagy kiterjedésű égési sérülések terápiájának alapja – vénabiztosítás után – a folyadékpótlás és a sebellátás. A nagy mennyiségű, ásványi anyagokat és fehérjéket tartalmazó sebváladék vesztése felboríthatja a beteg vérkeringését, ettől sokkos állapotba kerülhet. Ennek kivédése érdekében nagyon fontos az infúziós folyadék- és fehérjebevitel. Az elhalt bőrterületeket, szöveteket műtéti úton kell eltávolítani, ezek későbbi pótlása sorozatos plasztikai sebészeti beavatkozásokkal, bőrátültetésekkel történhet. A bőr létfontosságú védelmet nyújt a fertőzések ellen, ezért roncsolódása esetén antibiotikus kezelés válhat szükségessé.

 

Gyógyulási esélyek

Az elsőfokú égési sérülések általában 7 nap alatt, míg a másodfokú égések felületes formái két héten belül, jelentősebb heg hátrahagyása nélkül gyógyulnak. A mély típusú másod- és a harmadfokú égési sérülés esetén a gyógyulás 3-4 hétnél hamarabb nem következik be. Amennyiben a baleset a légutakat is érintette, hosszas lélegeztetés és intenzív osztályos kezelés válik szükségessé a károsodás mértékének függvényében. A sérülés olyan mértékben károsíthatja a bőrt, hogy ha hegesedés indul meg, akkor szinte azonnal szükség van gyógytornász segítségére is. A fertőzés kiküszöbölése után a legnagyobb veszélyt a zsugorodó hegek jelentik, amelyek – ha az ízületek felett helyezkednek el – gátolják azok mozgását. A mozgáshiány és a bőr zsugorodása a több hónapig tartó rehabilitáció kihívásai közé tartoznak. A gyógyulás nagyban függhet a család közreműködésétől és segítségétől.

 

Hasznos tudnivalók

Amennyiben az égési sérülés nagysága meghaladja a tenyér kiterjedését, illetve ha másodfokúnál nagyobb sérülésre gyanakszunk, azonnal orvoshoz kell fordulni. A mentők érkezéséig fontos az égett felszín folyó vizes hűtése és a szájon át történő folyadékpótlás. Haladéktalanul égési centrumba kell juttatni a sérültet, ha másodfokú égési sérülést szenvedett a testfelszín több, mint 25%-án, 10 évnél fiatalabb gyermekeknél és 45 évnél idősebb felnőtteknél – lévén folyadékháztartásuk labilisabb – már 20%-os érintettség esetén mérlegelni kell a szállítást. Ugyancsak égési centrumba kell juttatni a beteget, ha a harmadfokú sérülés a testfelszín 10%-át érintette, illetve, ha jelentős égési sérülés található az arcon, a nemi szervek tájékán, a kezeken, a lábakon, a kéz- és a lábujjakon, vagy ha az égés a légutakat is érintette. Ezekben az esetekben fontos, hogy a mentőkhöz forduljunk, mert az égési sérültek ellátására nem szakosodott kórházba történő szállítás jelentősen ronthatja a beteg gyógyulási eséléyt, még akkor is, ha az adott kórház közelebb volna.

Szerző: Dr. Szemerédy Viktória   |   Lektor: Dr. Kökény Zoltán

Forrás: http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/egesi_serulesek/356

 

Gyógynövények a szorongás és alvászavarok kezelésében

Annak ellenére, hogy szorongás és az alvászavarok kezelésére nagyszámú hatékony és biztonságos szintetikus gyógyszer áll rendelkezésre, sok beteg szívesebben választ komplementer és alternatív gyógymódokat a javulás reményében.

A szorongás és az alvászavarok komplementer és alternatív terápiás módszerei közé tartozik a gyógynövény-készítmények és táplálékkiegészítők alkalmazása, az aromaterápia, a meditáció és az akupunktúra, amelyek közül csak a gyógynövények alkalmazásának hatásosságát támasztják alá vizsgálati adatok. Bár a gyógynövény-készítményekkel kapcsolatos elvárások gyak­ran túl­zot­tak, számos olyan jól bevált, biztonságos gyógynövény létezik, amelyek bi­zonyos ese­tekben a szintetikus sze­rek alternatíváját jelenthetik. A szorongásos kórképek és az alvászavarok kezelésére alkalmazható gyógynövények nem különíthetőek el, mivel a hatás módja sem különül el teljesen egymástól.

A modern fitoterápiában szo­ron­gás, alvászavar kezelésére alkalmazott leg­fon­to­sabb gyógy­növények a macs­ka­gyö­kér, a komló, a levendula, a citromfű, a kamilla és a gol­go­ta­virág, amelyek mindegyikének drogja hivatalos a VIII. Magyar Gyógy­szer­könyvben.

Növény	Drog latin (magyar) neve	Szorongás	Alvászavar	Nyugtalanság	Depresszió
Humulus lupulus	Lupuli flos (Komlótoboz)	•	•	•
Passiflora incarnata	Passiflorae herba (Észak-amerikai golgotavirág-hajtás)	•		•
Hypericum perforatum	Hyperici herba (Közönséges orbáncfű virágos hajtás)	•			•
Valeriana officinalis	Valerianae radix(Macskagyökér)	•	•	•
Lavandula angustifolia	Lavandulae aetheroleum (Levendulaolaj) Lavandulae flos (Valódi levendula virág)		•	•
Melissa officinalis	Melissae folium (Orvosi citromfű levél)		•

 

Macskagyökér (Valeriana officinalis)

A bizonyítottan nyugtató-altató hatású macskagyökér kémiailag alaposan jellemzett drog; hatásáért több tartalomanyaga együttesen felelős. Hatásmechanizmusának része a GABA-erg transzmisszió fokozása, valamint a központi idegrendszeri A1 adenozinreceptor aktiválása, amely ugyancsak szerepet játszhat a nyugtató hatás létrejöttében.

A macskagyökér a nyugtalanság, ingerlékenység, irritabilitás csillapítására elfogadott szer, amely nyugtató hatása révén az elalvást is elősegíti. Készítményei különösen krónikus panaszok ese­tén javasolhatók, de az újabb vizsgálatok szerint akut esetekben is megalapozottan alkal­maz­ható altatóként – hatása az egyszeri dózis bevételét követően fél órán belül kialakul. Indokolt esetben, az orvos ja­vas­latára 3 év feletti gyermekek kezelésére is alkalmazható. Citromfűvel kombinációban a macskagyökér bizonyítottan hatásos anxiolitikum. Egy vizsgálat szerint a kombinációs készítmény gyermekek nyugtalanságának csillapítására is biztonságosan és ha­tá­sosan alkalmazható.

A macskagyökér biztonságos és jól tolerálható. A szintetikus szerekkel szembeni előnye, hogy esetében nem írtak le de­pen­denciát, és altatóként alkalmazva sem okoz másnap reggel levertséget. Mellékhatásai enyhék, gasztro­in­tesztinális jellegűek. Fel kell viszont hívni a fi­gyel­met arra, hogy fokozhatja más központi idegrendszeri dep­resszáns szerek (például az alkohol) hatását. Elővigyázatossági okokból várandós vagy szoptató nők és 3 év alatti gyermekek szá­má­ra nem javasolt a macskagyökér-tartalmú készítmények fogyasztása.

 

Komló (Humulus lupulus)

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a komló­to­boz (azaz a növény termős virágzata; Lupuli flos) a hivatalos drog. Enyhe nyugtató és altató hatását egye­lő­re nem támasztják alá megfelelő klinikai bizonyítékok, alkalmazása elsősorban a nö­vény tradicionális használatán alapul. Macskagyökérrel kom­bi­nál­t készítményeinek hatásosságát több vizsgálatban megállapították. Jelen­legi tudásunk szerint a komló kiegészítője lehet nyugtató/altató készítményeknek, az azonban még nem igazolt, hogy önmagában alkalmazva is kielégítően hatásos lenne.

Alkalmazásával kapcsolatban sem mellékhatások, sem abszolút ellenjavallatok nem ismertek, de óvatosságra int, hogy a komló fo­kozhatja egyéb központi idegrendszeri depresszánsok (nyugtatók, alkohol) hatását, va­lamint a depresszió tüneteit.

 

Levendula (Lavandula angustifolia)

A Ph. Hg. VIII-ban illóolaja és a teljes virágzás előtt be­gyűj­tött, szárított virága hivatalos (La­vandulae aetheroleum, Lavandulae flos). A levendula kémiailag mélyrehatóan vizsgált növény. A hatás szem­pont­já­ból legfontosabbnak illóolaj-tartalmát tartják. A növény nyugtató hatásának vizsgálata során kiderült, hogy az illóolaj kom­po­nen­sei a benzodiazepin-típusú nyugtatókhoz hasonló módon hatnak. A levendula jó zsír­ol­dé­kony­ságú, a vérben is megjelenő komponensei az agy­ban közvetlenül fejtik ki hatásukat, fo­koz­zák a GABA hatását. A le­ven­dula aromaterápiás (inhalálva, fürdővízbe vagy masszázsolajba adagolva) alkalmazása jóval több tehát egy jó illatú placebo szer adá­sánál. Az eddigi kisszámú vizsgálat tanúsága szerint a levendula olaja ja­vít­ja a hangulatot, nyugtató hatású és se­gíti az elalvást.

A levendula fő indikációi a nyugtalanság, álmatlanság kezelése. Illóolaja szá­jon át vagy belélegezve a szorongásos kórképek, alvászavarok biztonságos sze­ré­nek tekinthető. Mindazonáltal, a piacokon, boltokban kapható, nem gyógyszerkönyvi, ellenőrizetlen mi­nő­ségű le­vendulaolaj az összetétel bizonytalansága miatt belsőleg nem alkalmazható! Nyug­tató für­dő készítéséhez 20 liter fürdővízhez 20-100 g drog adagolásával szá­mol­junk.

A levendula nagy előnye, hogy használatának nem ismertek mellékhatásai, ellen­ja­val­la­tai és gyógyszer-kölcsönhatásról sem tudunk. Biztonsági okokból terhes nőknek nem javasolják az alkalmazását.

 

Citromfű (Melissa officinalis)

A drogot bim­bós állapotban gyűjtik be, a gyógyászatban levelét vagy föld feletti részét használják. Hazánkban szárított levele hivatalos gyógy­szerkönyvi minőségű drogként (orvosi citromfű levél; Melissae folium). A szedatív hatást a citromfű poláris vegyületei fej­tik ki. Nyugtatóként történő felhasználása népi gyógyászati adatokon alapul. Eddigi vizsgá­latai­ban macskagyökérrel kombinálva alkalmazták, és kimutatták, hogy a kombinációs készít­mény a placebónál nagyobb mértékben javítja az alvás minőségét. Egy vizsgálat sze­rint gyermekek nyugtalanságának csillapítására is biztonságosan és hatásosan alkalmaz­ha­tó a macskagyökeret és citromfüvet tartalmazó kombinációs készítmény.

 

Golgotavirág (Passiflora incarnata)

A golgotavirág Európa számos országában elfogadott gyógy­nö­vény. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben az észak-ame­rikai golgotavirág hajtása hivatalos (Passiflorae herba). Hatásossága a tradicionális használat alapján feltételezhető, de hiányoznak a tudo­má­nyos bizonyítékok.

A golgotavirág hajtásának napi 4-8 grammja (forrázatként) a legtöbb monográfia sze­rint indokoltan alkalmazható nyugtalanság, szorongás vagy álmatlanság kezelésére. A gyá­ri készítmények a dro­got jel­lem­zően más központi idegrendszeri hatású növény drog­jával kombinációban tar­tal­mazzák. Meg­fe­le­lő dokumentáció hiányában a drog alkalmazása kerülendő várandósság és szoptatás alatt.

 

Kamilla (Matricaria recutita)

Európa déli országaiban és Angli­á­ban a növény elismert nyugtató. A hatás hátterében az apigenin állhat, amely kap­csolódik a benzodiazepin-receptorhoz. Bár hatásossága nem bizonyított, kevésbé súlyos esetekben meg lehet pró­bál­koz­ni alkalmazásával, mivel a tapasztalat és a preklinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy a növény teája nyugtató hatású.

A kamilla biztonságos növénynek mondható, bár figyelmet érdemel, hogy allergiás re­ak­ciókat válthat ki. Rokon fajokkal (például körömvirággal) keresztallergia alakulhat ki, ezért ismert kamillaallergia esetén a növénycsaládba (fészekvirágzatúak, Asteraceae) tar­tozó fajok alkalmazását kerülni kell.

Kava-kava (Piper methysticum)

Farmakológiai vizsgálatainak tanúsága szerint a növény hatásos és biztonságos anxi­olitikumnak bizonyult, amit az is alátámaszt, hogy a csendes-óceáni sziget­világ­ban évezredek óta használják eredménnyel és jelentős mellékhatások nélkül. Mindazonáltal, 1998-ban cikkek jelentek meg a kava májkárosító hatásáról. A tények amel­lett szóltak, hogy a kava nem eléggé biz­ton­sá­gos, és ennek megfelelően be is til­tot­ták alkalmazását az Európai Unióban

Táplálékkiegészítők

Nincs elegendő bizonyíték arra nézve, hogy a táplálékkiegészítők (pl. mellékvese-kivonat, gyömbér, zöldtea, makrobiotikus étrend, zabkészítmények, aminosavak, melatonin, ómega-3-zsírsavak, S-adenozil-metionin) eredményesen és biztonsággal alkalmazhatók lennének szorongásos zavarok ellen.

Dr. Bokor Dóra ,gyógyszerész

Forrás: http://www.pharmaonline.hu/korkepek/cikk/gyogynovenyek_a_szorongas_es_alvaszavarok_kezeleseben

 

A leghatásosabb immunerősítő gyógynövények

Télvíz és járványok idején érdemes sokféle természetes anyaggal erősíteni az immunrendszert, így például drogokkal is. A növényi drog a gyógynövénynek az a része, amely a hatóanyagot tartalmazza. Alkalmazásuk szerteágazó lehet, így a fitoterapeuták hatóanyaguk szerint sorolják be őket.

Mielőtt hozzáfognánk egy gyógynövényes főzet, tea elkészítéséhez, mindig tanulmányozzuk a csomagoláson lévő útmutatót, vagy kérjünk tanácsot szakembertől, hiszen nem minden gyógynövényt kell leforrázni – a csipkebogyó például csak 8 órás, hideg vizes áztatás után fejti ki a hatását. Annak is érdemes utánanézni, hogy milyen mellékhatásai lehetnek egyes hatóanyagoknak, hiszen előfordulhat hashajtó hatás, illetve tartós alkalmazás után akár májkárosító hatás is. Éppen ezért csak az előírt kúraszerű alkalmazási időtartamban érdemes bizonyos gyógynövényeket használni, ez általában nem több, mint 1-2 hónap.

C-vitamin-tartalmú drogok: csipkebogyó, málna és málnalevél, csalánfű

A C-vitamin fontos antioxidáns, amely részt vesz a kollagén szintézisében, a folsav és a vas felszívódásában. Ráadásul télen különösen hasznos a bevitele, hiszen fokozza a hidegtűrő képességet. Kevésbé köztudott, hogy serkenti a csontosodási folyamatot, a kötőszöveti regenerációt, sőt növeli a fizikai teljesítőképességet, és természetesen erősíti az immunrendszert.

 

Flavonoidtartalmú drogok: nyírfalevél, kukoricabajusz, bodzavirág, máriatövis-termés, hársfavirág

A flavonoidok jó hatással vannak a szív- és érrendszerre, az enzimfunkciókra, de csökkentik a vérnyomást és a koleszterinszintet, gyulladáscsökkentők, görcsoldók, és az immunrendszerre gyakorolt befolyásuk mellett még tumorellenes hatást is tulajdonítanak nekik.

Szaponintartalmú drogok: mezei zsurló, ginszeng, édesgyökér, aranyvesszőfű, ökörfarkkóró-virág

A szaponinban gazdag gyógynövények jól hatnak az ödémák ellen, gátolják a koleszterin felszívódását, fokozzák a hörgők működését, remekül roborálnak, és kiemelten jelentős immunstimulátorok.

Csípősanyag-tartalmú drogok: fokhagyma, paprika, fekete mustármag, kurkumagyökértörzs

Hisztamin-, szerotonin- és bradikinintartalmuk miatt ezek a hatóanyagok értágulatot hoznak létre, ingerlik a melegérzékelő receptorokat, aktiválják az immunsejteket. Kitűnően alkalmasak görcsoldásra, az anyagcsere fokozására, meggyorsítják az emésztést.

Be nem sorolható immunerősítő gyógynövények:

• Kasvirágfű (Echinaceae herba), amely légúti fertőzések kitűnő kezelője, gyulladásos bőrbetegségek ellenszere, és kitűnően erősíti a szervezet védekezőképességét.
• Macskakarom, amelyet elsősorban cukorbetegség, ízületi panaszok és egyes esetekben daganatos betegségek kezelésében is használnak immunerősítő hatása miatt. Alkalmazásánál azonban elővigyázatosnak kell lennünk, mert irritálhatja a gyomornyálkahártyát (ezért fekélyeseknek nem is ajánlott), csökkentheti a fogamzóképességet, illetve vetélést okozhat. Éppen ezért használata előtt tanácsos szakember véleményét kérni!

Gyógyító illatok

Az aromaterápia a gyógynövényekből kivont illóolajok segítségével fejti ki jótékony hatását. A felhasználásnak azonban komoly szabályai vannak. Mivel az illóolajok vízben nem oldódnak, fürdők és borogatások esetében szükséges hordozóanyagot használni, vagyis az olajat mézbe, tejbe, tejszínbe, sóba keverve adni a vízhez. Sok olaj irritálja a bőrt, ezért soha nem szabad önmagukban felvinni őket, csupán bázisolajokkal elkeverve. Bázisolaj lehet például a szezám-, a mandula- vagy a búzacsíraolaj. Az illóolajok erősen befolyásolhatják a homeopátiás kezelést, így alkalmazásuk között legalább fél órának kell eltelnie. Várandósok a terhesség első 3 hónapjában semmiféle olajat ne használjanak, és utána is csak előzetes tájékozódás után válasszanak! Kizárólag a 100 százalékos tisztaságú természetes anyagok hordozzák a valódi gyógyhatást, így még párologtatáshoz is ezeket érdemes választani.

Teafa: Ez a legerősebb fertőtlenítő hatású illóolaj. Bevethető vírusok, baktériumok, gombák ellen egyaránt, ezért bármilyen fertőzés kivédésére és továbbterjedésének megakadályozására alkalmas.

Citrom: A szobában párologtatva elpusztítja a fertőzést okozó vírusokat, baktériumokat, fokozza a vérkeringést, sőt a visszerek elleni harcban is segít. Fontos azonban, hogy fényérzékenyítő hatása is van, aminek következtében a citromillóolajjal kezelt felület könnyebben leég, ezért ha külsőleg alkalmazzuk, ne menjünk a napra.

Eukaliptusz: Kellemes mentolos illatú olaj, amely ideális segítő a megfázásos időszakban, hiszen remekül fertőtlenít, hűsít, és könnyíti a légzést. Hatéves kor alatt az enyhébb Eucalyptus radiata illóolajat érdemes alkalmazni, mivel az Eucalyptus globulus töményen akár hörgőgörcsöt, légzésbénulást okozhat a kicsiknél.

Szerző: dr. Babai László

Forrás: http://www.nlcafe.hu/eletmod/20100109/a_leghatasosabb_immunerosito_gyogynovenyek/

 

Az ekcéma

Az ekcémák általában elhúzódó, vissza-visszatérő megbetegedések. A kiváltó ok tisztázása és a kezelés hosszadalmas. A kellemetlenségek a pácienseket türelmetlenné és orvosával szemben bizalmatlanná tehetik.

Egyedül nem megy A viszketés és a nedvezéssel járó kellemetlenségek a pácienseket türelmetlenné, és orvosával szemben bizalmatlanná tehetik. Fontos, hogy a kezelőorvos a betegnek elmagyarázza az elhúzódó kezelések és a lassú javulás okát, és megnyerje a beteg együttműködését, mert ezzel elősegítheti a sikeres kezelést. Ugyanakkor a páciensnek is türelmesnek kell lennie, és bíznia kell orvosában. Sok kórformában a pszichés stressz fontos provokáló és a betegséget fenntartó tényező.

A szakemberek véleménye eltérő az ekcéma (ekzema, eczema) és bőrgyulladás (dermatítisz, dermatitis) fogalmának használatát illetően. Európában a legtöbben a hólyagképződéssel járó dermatitist nevezik ekcémának, míg egyesek csak az elhúzódó, krónikus bőrgyulladást tartják annak. A helyzetet bonyolítja, hogy a köznyelvben még szélesebb betegségcsoportra használják az ekcéma elnevezést. A tág értelmezés szerint az atópiás bőrgyulladás és a kontakt bőrgyulladás is felfogható egyfajta ekcémaként.

Bárhogy is nevezzük, a bőr felszínes gyulladásos folyamataiban közös, hogy mindegyikben megfigyelhető a bőr vizenyője (ödémája). Az ekcémák járhatnak bőrpírral, kis kiemelkedő göbökkel, növekvő, majd szétpukkanó hólyagocskákkal, duzzanattal, nedvedzéssel, pörkképződéssel, majd hámlással, és viszketéssel. A krónikusan fennálló ekcéma által érintett bőrfelület az állandó hámlás és pörkképződés, valamint a vakarás és dörzsölés miatt utcakőszerűen megvastagszik (úgynevezett lichenifikáció).

 

Diszhidrotikus ekcéma

A diszhidrotikus ekcéma (dyshidrosis, pompholix) a kéz és láb ekcéma formája. Tenyéren, talpon és az ujjak egymás felé néző felszínén megjelenő apró, víztiszta hólyagok, és gyulladás jellemzi. Gyakori a másodlagos bakteriális felülfertőzöttség, mely nyirokérgyulladás útján az egész szervezetet érintheti. Nehéz meggyógyítani, hosszú tünetmentes periódusok után is visszatérhet. Lehet egyéb bőrgyulladás (pl. atópiás ekcéma) részjelensége. A stressz szerepet játszhat a kiújulásában. Kezelésében borogatás, kortikoszteroid tartalmú krémek és kenőcsök, illetve – bakteriális vagy gombás érintettség esetén – antibiotikumok és gombaellenes szerek jönnek szóba.

Szeborreás ekcéma

 A szeborreás ekcéma (seborrhoeás dermatitis) Csecsemőkori formája általában hat hónaposnál fiatalabb csecsemőkben fordul elő, nem különíthető el egyértelműen az atópiás bőrgyulladástól. A fejbőrön sárgás, zsíros tapintatú felrakódás (“koszmó”) keletkezik, alatta piros kiütések jelentkeznek, melyek az arcra, ritkán a törzsre is ráterjedhetnek. Legtöbbször kezelés nélkül is elmúlik, legkésőbb a nyolcadik hónapra. Célszerű a felrakódásokat leválasztani karbamid tartalmú samponok, testápolók segítségével. Használatosak továbbá bőrnyugtató és a bőr kiszáradását megelőző krémek is. Felnőttkori formájának enyhébb eseteiben a hajas fejbőr korpás hámlása az egyetlen tünet. Kifejezettebb formáját a fejbőr viszketése, gyulladása kíséri, az arcon pedig bőrpír jelentkezhet. A kezelés célja felpuhítani és leválasztani a korpás hámpikkelyeket, megnyugtatni az irritált hajas fejbőrt és megelőzni a hajas fejbőr kiszáradását. Sokszor elegendő valamely “korpásodás elleni” sampon használata, azonban ha a tünetek nem múlnak, kérjük ki bőrgyógyász vagy kozmetológus tanácsát.

Nummularis (mikróbás) ekcéma

A betegségre a kerek (érmeszerű), gyulladt, élénkvörös, hámló bőrelváltozások jellemezőek, melyeken gyakori a hólyagocska. Kínzó viszketés kíséri. Idős korban és szárazbőrű egyéneknél gyakoribb, elsősorban a végtagokon alakul ki. Gyakori a hámfosztott területeken egyes baktériumok megtelepedése. Javasolt a hámpörkök eltávolítása borogatással (csapvíz, kamillatea, fertőtlenítő oldat). Ezután a baktériumok vegetációit kell eltávolítani antibakteriális kezeléssel, melyet a bőrgyulladást megszüntető kortikoszteroid tartalmú krémekkel, kenőcsökkel egészítenek ki. A bőr kiszáradását meg kell előzni, ezért az elváltozások speciális kezelése mellett a bőr hidratálása is ajánlott.

Vénás eredetű ekcéma

Az ún. vénás eredetű ekcéma (stasis ekcéma, stasis dermatitis) krónikus vénás elégtelenség talaján kialakuló ekcémaforma, így az alsó végtagon visszértágulatok, pigmentáció, bőrmegvastagodás jelei láthatók. A lábszáron, a bokák körül a bőr élénkvörössé és hámfosztottá válik, melyek felülfertőződnek. A vénás eredetű ekcéma gyakran lábszárfekély bevezető betegsége. Kezelésében a vénás keringés javítását kell elsősorban elérni (kompressziós kötések, láb mozgatása, felpolcolása). A felülfertőződés megszüntetésére és megelőzésére fertőtlenítő borogatás, a gyulladás csökkentésére helyi kortikoszteroidok jótékony hatásúak. Kiszáradás miatti ekcéma Az életkor előrehaladtával a faggyúmirigyek működése csökken, ezért idős korban gyakori tünet a bőr szárazsága. Ez vezet a kiszáradás miatti ekcémához (exsiccatiós dermatitis, asteatoticus ekcéma). A száraz bőr viszket, amit az illető fokozott tisztálkodással, esetleg szárító készítmények (pl. hintőpor) használatával próbálhat ellensúlyozni. Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt Herpes simplex vírus által okozott betegségek Vírusos szemölcs Orbánc Ótvar Rühesség Milyen betegségre utalhat az ödéma? A viszkető bőr vakarása apró horzsolásokhoz, hámhiányokhoz vezet, melyek felülfertőződve tovább rontják az állapotot. Nem ritka, hogy a viszkető folyamatra „tévesen” helyileg kortikoszteroid tartalmú készítményt alkalmaznak, ami súlyosbítja a bőr szárazságát, rontja a bőr regenerációs képességét, és fogékonnyá teszi a bakteriális fertőzésekre. Jellemző esetben a bőr száraz, repedezett, lemezekben hámlik és a bőrfelszínt hámfosztott területek tarkítják. A kezelés célja a bőr megfelelő zsírtartalmának biztosítása krémek, kenőcsök, olajok segítségével. Kerülendőek a bőrt szárító szappanok és borogatások, továbbá ülőfürdő helyett zuhanyozás javasolt. Hintőpor, rázókeverék használata nem ajánlott.

(Dr. Horváth Balázs)

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/borbetegsegek/574/az-ekcema