Eukaliptusz
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Mirtuszvirágúak (Myrtales)
Család: Mirtuszfélék (Myrtaceae)
Alcsalád: Myrtoideae
Nemzetség: Eukaliptusz (Eucalyptus) L’Hér.
Az eukaliptusz (Eucalyptus) a mirtuszfélék (Myrtaceae) családjának legkiterjedtebb nemzetsége. Több mint hétszáz fajt számlál; ezek többségét Ausztráliából és Tasmaniából írták le.
Túlnyomó többségük örökzöld, de tíz, Ausztrália északi részén élő fájuk a nyári forróságban elhullatja lombját. A tűző napon álló eukaliptusz levelei élükkel fordulnak a nap felé, hogy csökkentsék a besugárzást – ezért a hatalmas fák alig adnak árnyékot, az eukaliptusz erdők világosak, burjánzik bennük az aljnövényzet. A levelek állásával a fa szabályozhatja a párologtatást, ami a száraz, forró időszakokban nagy előnyére válik.
Hamvaskék vagy hamvaszöld levelei a fiatal hajtásokon levélnyél nélküliek, szárölelők. Az idősebb levelek lándzsásak, illetve keskenyek, hosszuk akár a 35–40 cm-t is elérheti. Ha megdörzsöljük vagy szétmorzsoljuk őket, jellegzetes illatot árasztanak. Bimbóit csésze és párta helyett rügysapka borítja. Amikor eljön a virágnyílás ideje, a fedőlap lehullik, és dús nyalábban előbukkan a porzók színpompás tömege. Erre azért van szüksége, mert a legtöbb fajt madarak porozzák be, márpedig a madarak szaglása gyönge. Épp ezért az eukaliptusz virágainak szinte alig van szaga – a madarakat a látvány vonzza. Egyes fajait más állatok porozzák be – mint például az oposszumok vagy a repülő róka. A magányosan álló virágok korong alakúak; a legtöbb fajé fehér vagy sárga, de némely fajé (például Eucalyptus caesia) vörös. Az apró magokat a fordított harang alakú, 2–3 cm-es toktermések kiszáradása után a szél szórja szét.
Életmódja, élőhelye
A golyós eukaliptusz egyéves korában már három méteres, ötévesen 10–15 méter magas, átmérője pedig eléri a 20 cm-t. A harminc éves eukaliptusz akkora, mint a kétszáz éves tölgy. Egy hektár eukaliptusz erdő húsz év alatt 800 köbméter faanyagot is adhat – más fák ezt a mennyiséget 100–120 esztendő alatt állítják elő.
Túlnyomó többségük örökzöld, de tíz, Ausztrália északi részén élő fajuk a nyári forróságban elhullatja lombját. A tűző napon álló eukaliptusz levelei élükkel fordulnak a nap felé, hogy csökkentsék a besugárzást– ezért a hatalmas fák alig adnak árnyékot, az eukaliptusz erdők világosak, burjánzik bennük az aljnövényzet. A levelek állásával a fa szabályozhatja a párologtatást, ami a száraz, forró időszakokban nagy előnyére válik.
A hírhedt ausztrál bozót- és erdőtüzek azért terjednek olyan gyorsan, mert az eukaliptuszolajat tartalmazó hajtások, levek és a lehulló száraz kéregdarabok is könnyen lángra lobbannak. Nagy szárazságok idején különösen könnyen kapnak lángra a finom, vattaszerű pihék, és a tüzes foszlányokat a szél messze fújhatja. Az 1939-es nagy canberrai tűzvész is úgy keletkezett, hogy a szél izzó kéregfoszlányokat vitt a városba – húsz kilométerről! A tűz ellen a növény tökéletesen védekezik: a megperzselt fák gyakran újra rügyeznek, a hamu alatt maradt magokból pedig a fiatal növények hajtanak ki.
A fagyokat legtöbbjük rosszul viseli, de vannak hidegtűrő fajaik is:
• tasmániai havasi eukaliptusz (Eucalyptus gunnii),
• ausztrál havasi eukaliptusz (Eucalyptus niphophila),
• Eucalyptus coccifera – megközelítőleg ‒15 °C-ig. Ezt a képességüket jelentősen befolyásolja a mikroklíma, a talaj nedvességtartalma és a növény egészségi állapota.
Megjelenése és hasznossága
Az eukaliptusz fája tömör, súlyos keményfa, még a tölgyénél és a dióénál is erősebb. A farontó bogarak nem károsítják és alig korhad, ezért előszeretettel használják cölöpnek, telefon- és villanypóznának, építenek belőle hajókat. Erőteljes növekedése miatt a papíripar számára is termesztik. A gyors növekedéshez rengeteg vizet párologtat, ezért kimondottan a mocsarak kiszárítására is ültetik – ezt a tulajdonságát a malária elleni küzdelemben is felhasználják. Hatalmas gyökérrendszerével egy hektárnyi eukaliptusz erdő 12 ezer tonna vizet is fölvesz a talajból egy év alatt.
Az eukaliptusz levele a közkedvelt koalák egyetlen tápláléka. A koala (a bennszülöttek nyelvén: „vizet nem ivó”) nemcsak éhségét, de szomjúságát is ezzel csillapítja, ezért sosem iszik: elég neki a levelekben talált nedvesség.
Illóolajának gyógyhatása
Az illóolajokat úgy vonják ki, hogy vízgőzzel desztillálják a fiatal ágakat és leveleket. Olaja a cineolnak köszönhetően antiszeptikus, nyákoldó és hűsítő hatású, kiváló köptető, görcsoldó. Légúti megbetegedések kezelésében inhalálásra, a fogászatban pedig szájöblítésre használják. A cineolnak köszönhetően az eukaliptuszolaj baktériumölő hatása vetekszik a karbolsavéval. Az eukaliptusz illóolaja azon kevés illóolajok közé tartozik, amelyek a vírusokat is ölik (ilyen még a teafa illóolaja is).
A levelek kivonatával sebeket, keléseket kezelnek, emellett közismert fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő. A brazíliai népi orvoslásban több eukaliptusz fajt meghűlés, nátha és egyéb, lázzal járó légúti fertőzések kezelésére használnak.
Az eukaliptuszligetek illatos levegője (aromaterápiára) még a fenyvesekénél is egészségesebb. Meleg, verőfényes napokon a levegő egy köbméterében akár 2,5 mg illóolaj is lehet.
Kivonatával az édesiparban cukorkákat ízesítenek.
Az eukaliptusz illóolajában kuminaldehid található.
Bebizonyosodott, hogy a kuminaldehid, kis molekulaként, gátolja az alfa-szinuklein csomósodását, amely olyan súlyos neurodegeneratív betegségekben játszik szerepet, mint a Lewy-testek által okozott elmebaj, Parkinson-kór, és multiszisztémás atrófia.
Hatóanyagai
A közismert eukaliptuszolaj a levél szövetében lévő kis hólyagokban gyűlik össze, és mennyisége elérheti a levél össztömegének 5%-át. Emellett triterpéneket, floroglucin származékokat, cserzőanyagokat tartalmaz: a golyós eukaliptusz (Eucalyptus globulus) és az Eucalyptus astrigens lehámló kérgének csersavtartalma eléri a 7%-ot – és egy hektárról nemritkán 120 tonna kéreg is összegyűjthető.
Az illóolaj összetétele és aromája fajonként más és más. Így például a citromillatú eukaliptusz (Eucalyptus citriodosa) illóolajának több mint a fele citronellol, és illatát ez a kifejezetten citromszagú anyag határozza meg. A golyós, a hamvas és a vesszős eukaliptusz illóolajának 80%-a (1,8-cineol), más néven eukaliptol. Ez a legismertebb, enyhén kámforos szagú, hűsítő, kesernyés ízű, fertőtlenítő és konzerváló hatású eukaliptuszolaj.
Termesztése
Az európaiak 16. századtól telepítették a Földközi-tenger partvidékén – eleinte csak dísznövényként, majd mind inkább ipari célokra. Manapság különösen sok van Spanyolországban, Brazíliában, Indonéziában, és számos ipari ültetvényen nő Afrikában is. Az Atlanti-óceán szigetein (Madeira stb.) gyakorlatilag felhagytak termesztésével; az egykori ültetvények elvadultak.
A legtöbb faj nem igényel előkezelést, de az alábbi (főleg hidegtűrő) fajokat:
• E. coccifera,
• hegyi gumifa (E. dalrympleana),
• E. elata,
• E. glaucescens,
• hegyi szürke gumifa (E. goniocalyx),
• E. niphophila,
• E. perriniana,
• E. regnans,
• E. stellulata
célszerű 4–6 hetes hidegkezelés (hűtőszekrényben) után vetni. Csíráztató közegnek jó a homok (önmagában vagy kertészeti perlitettel 1:3 arányban keverve). Elsődleges szempont a jó vízáteresztő képesség, de ügyelni kell arra is, hogy maradjon nedves, mert a csírázó magok elpusztulhatnak, ha teljesen kiszáradnak. A csírázás ideje rendesen 2-3 hét.
A 4–5 cm-es magoncokat egyesével ültessük őket külön cserepekbe, laza szerkezetű, homokos talajba. Tartsuk a földjüket nedvesen!
Tavasszal a gyümölcsfákéhoz hasonló módon próbálhatjuk őket kiültetni. A nagyon kötött talajok szerkezetét legalább az ültetőgödörben javítsuk, hogy a gyökerek a kezdeti időszakban zavartalanul fejlődhessenek.
Az első télen lehetőleg takarjuk a növényeket. Ha megfelelően gondoskodunk róluk, kellemes eukaliptusz illat lengi be kertünket.
Eukaliptuszt a lakásban is tarthatunk: ott nem nő faóriássá, de a legyeket és a szúnyogokat elkergeti.
Fahéj
A fahéj a fahéjfa és/vagy a kasszia kérgéből készült fűszer.
Már az ókorban is rendkívül keresett volt; Indiából és Srí Lankáról több mint 2000 éve exportálják. A fűszerkereskedők valóságos rémmeséket terjesztettek róla, hogy magasan tartsák az árát. Az efféle „hírek” alapján írta le Plinius, hogy csak szörnyű denevérektől védett, eldugott mocsarakban terem.
Három fajtáját ismerjük:
• ceyloni,
• kínai és
• malabári fahéj.
Alapanyagai
A fahéjfa Srí Lankán és a Szunda-szigeteken honos, a kasszia Kínában. A vadon is termő, de termesztésbe is vont trópusi fák ágainak lefejtett, sötétbarna kérge a jellemző illatú, édeskés, csípős, kissé fanyar ízű fűszer (Cinnamomi cortex).
A két főbb variáns íze különböző. Az amerikai konyhában népszerű kínai (kasszia) fahéjban a csípős íz dominál, míg az Európában ismertebb ceyloni (zeylanicum) fajta enyhébb, pikánsabb ízű. Őrletlen állapotban kinézetük is könnyen megkülönböztethető: a ceyloni fahéj vékonyabb (papírszerű), a kínai 1 mm-nél vastagabb és fás.
A fűszer
Vágott darabokban vagy őrölve forgalmazzák. Illóolajat, csersavat, nyálkát, gyantát, cukrot, keményítőt és fahéjaldehidet tartalmaz.
A fahéj története
Hazánkba a 15. században érkezett el, és gyorsan beépült a nemesi konyha fűszerei közé.
Mintegy 300 éven át harcoltak egymással portugálok, franciák és angolok a fahéj kereskedelmi monopóliumának megszerzéséért. Ez a fűszerháború számos emberáldozatot követelt.
1522-ben Magellán hajóiból csak egy tért vissza a Fűszer-szigetekről, ám több száz mázsa fűszerrel megrakodva. A hajó kapitánya jutalmul magas rangot és címerhasználati jogot kapott. Címerét két fahéjrúd, három szerecsendió és tizenkét szegfűszeg díszítette.
A fahéjat a 18. század végén hatalmas mennyiségben hozták be Európába. A hollandok valóságos fahéjhegyeket égettek el, hogy megakadályozzák árának zuhanását, ám az hamarosan így is annyira mérséklődött, hogy már mindenki asztalára jutott belőle.
Mára a fahéj egyáltalán nem drága fűszer – még akkor sem, ha a régi magyar konyhához hűen nemcsak az édes alapú recepteknél, hanem a levesekhez és a sültekhez kínált mártásokba is teszünk belőle egy-egy csipetnyit.
Felhasználhatjuk még
• Őrölt állapotban mézeskalács, almás lepény, rétes, zsírban sült fánk, rizsételek, tejes ételek, míg egész állapotban kompótok, befőttek, gyümölcslevesek, forralt borok és egyéb italok készítéséhez. Kiválóan hangsúlyozza például a szilva ízét.
• A gyógyászatban emésztésserkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatása miatt használják. A fahéj serkenti az emésztést, és hurutok ellen is kiváló, legalábbis a régi korok orvosai szerint. Talán ezért szerepelt régen a nehezen emészthető ételek sora végén az illatozó fahéjas sütemény.
• Indiában bizonyos curryk alkotóeleme, a Közel-Keleten egyes húsételeket ízesítenek vele, például a tadzsint. Délkelet-Ázsiában fűszerkeverékek alkotórésze, így például a kínai ötfűszer-keverék fahéjból, csillagánizsból, szegfűszegből, szecsuáni borsból és édesköményből áll.
• Egyre inkább ízesítenek vele sós ételeket, például a bárányhúst, de ilyenkor kevesebbet használnak belőle, mint a desszertekhez. Kevésbé ismert, hogy a konyhaművészet kis mennyiségben ízfokozóként használja.
• A leveleiből nyert illóolajat az illatszeriparban és szájápolószerek készítésére használják.
Egészségre gyakorolt hatása
A fahéj az emésztőszervekre gyakorolt hatásai mellett a szív- és érrendszerre, valamint a vércukorszintre is jótékonyan hat. A Brit Diabétesz szövetség lapjának októberi száma egy olyan, 12 hetes vizsgálatról számolt be, amelyben igazolták, hogy napi két gramm fahéj jelentősen csökkenti a vércukorszintet és a vérnyomást.[forrás?] A londoni Imperial College kutatói abból a korábbi eredményből indultak ki, mely szerint hogy napi fél teáskanál fahéj a II. típusú cukorbetegeknél jelentősen csökkenti a vércukorszintet, a triglicerid-szintet, az LDL (káros koleszterin) és a teljes koleszterin szintjét. Ezután megállapították, hogy két hónapig napi 2 g fahéj elfogyasztása jelentősen csökkenti a rosszul kontrollált II. típusú cukorbetegek HbA1c szintjét és magas vérnyomását.[forrás?] Ezért a fahéj étrend-kiegészítőként fogyasztása egy újabb lehetőség a vércukorszint és a vérnyomás szabályozására – természetesen a gyógyszeres kezelés mellett.
Ártalmas összetevői
A fahéj bizonyos összetevői nagy mennyiségben mérgezőek, ugyanis az őrölt fahéjban található olajok (eugenol, kumarin) irritálhatják a száj, a gyomor és a belek nyálkahártyáját vagy vérzékenységet okozhatnak. Így tehát a fahéj gyógyászati alkalmazása csak olyan speciális készítményekben engedélyezett, amelyekből ezeket az összetevőket már kivonták.
Tárolása
A fahéjat őrölt és egész állapotában is fénytől, idegen szagoktól védett, száraz, sötét helyen, jól zárható edényben kell tárolni.
Érdekesség
Internetes mémként terjed egy úgynevezett Fahéj-kihívás (Cinnamon challenge[1]), amelyben a nevezők home-videóban megörökítik egy kanál fahéj elfogyasztását. Az őrölt fűszerre a legtöbb nevező fuldoklással és erős köhögéssel reagál.
Geránium
Pelargonium graveolens
A gerániumot (más néven rózsamuskátlit) leginkább cserepes növényként, illetve a kozmetika- és az élelmiszeripar alapanyagaként ismerik. Régen a kolera, vérhas és csonttörések ellen használták. A nők körében különösen hasznosnak bizonyult a menstruációs tünetek, fájdalmak és a menopauza kezelésében.
A geránium eredetéről igen keveset tudunk. Dél-Afrikából, a Jóreménység-fokáról származik, Európába a 17. század végén került, ahol aztán kedvelt kerti növény lett, de elterjedt Kínában és Japánban is. Illata a rózsáéra hasonlít, ezért szokták gerániumrózsának is nevezni. Előfordul az is, hogy a rózsa olajat hamisítják vagy hígítják vele.
A gerániumnak, a levendulához hasonlóan, gyulladáscsökkentő hatása van. Jó rovarűző szer, az élősködők elleni bedörzsölők alkotóeleme. Az aromaterápiában párologtatásra, fürdőkbe, bedörzsölésre, borogatásnak, szájöblítésre, illatszerként használjuk.
Botanikája
A növény típusa: egy méteresre növő, évelő cserje, illatos levélzettel
Olaja kinyerhető: a levélzetből
Földrajzi eredete: Dél-Afrika
Illata: egzotikus, édes, virágos, rózsára emlékeztető, friss, zöld, kissé citrusos, erős
Hatásai röviden
Egyensúlyba hozza a hormonháztartást, kedélyállapot javító, a változókor problémáira gyógyír. Levertség, rossz vérkeringés ellen hatásos, vízhajtó, fertőzésgátló, gyulladáscsökkentő, antiszeptikus.
Fizikai, élettani hatásai
• egyensúlyban tartja a hormonháztartást
• hatékony a változókori problémák és a PMS tünetek ellen, rendszertelen menstruáció esetén
• javítja a vérkeringést és a nyiroknedvek áramlását, így csökkenti a váladékok felhalmozódását a mellkasban
• csökkenti a vizesedést, ödémákat
• stimulálja az immunrendszer működését
• nagyon hatékony a cellulitisz kezelésben
• összehúzó, érfalerősítő hatása miatt jól használható erős menstruációs vérzés, visszér és aranyér esetén
• erősíti a májat és a vesét, segíti a salakanyagok kiválasztását a szervezetből
• tisztítja az emésztőrendszer nyálkahártyáját
• csökkenti a fejfájást
• jó bőrtonik; serkenti a vérkeringést, így felfrissíti a sápadt bőrt; igénybevett, öregedő bőrre is jó bőrápoló készíthető belőle;
• eltünteti a bőrhibákat, fényt és fiatalos jelleget ad az arcnak; szabályozza a faggyútermelést; száraz és zsíros bőrre is alkalmazzák. A túlságosan érzékeny bőrt esetleg irritálhatja, ott óvatosan használjuk.
• jó az akné, korpa, ekcéma, égési, fagyási sérülések, pattanások, herpesz, lábgomba, sömör kezelésében. Egyetlen cseppet kell az érintett területen használni.
Pszichikai hatásai
• a maximalista, munkamániás emberek szere, akiknél a racionalitás, a kézi erő dominál, és akiknél nincs helye az érzelmeknek és a benyomásoknak
• a gerániumolaj segít érzelmi világunkhoz kapcsolódni; segít megérteni, hogy megélni, elfogadni a dolgokat éppoly fontos, mint adni és kifejezni
• képes nyugtatni és erősíteni is az idegrendszert: meleg fürdőben mély, nyugtató hatású, hideg vízben sokkal inkább felfrissítő
• csökkenti a stresszt, enyhíti a szorongást, oldja az idegi feszültséget, antidepresszáns
• bergamottal kombinálva erősíti az idegrendszert, segít a levertség leküzdésében
FONTOS!
A terhesség első három hónapjában NEM alkalmazható, és EGYÁLTALÁN NEM, ha korábban abortuszon estünk át!
Mivel keverhető
Bazsalikommal, bergamottal, szantálfával, citrommal, levendulával, vetiverrel, tömjénnel, narancsvirággal, muskotályzsályával, római kamillával
Gyömbér
-
- Egészségügyi előnyök: Hatékony a megfázás, influenza, izomfájdalmak és a migrén kezelésében, valamint javítja a vérkeringést.
- Emésztés: Serkenti az étvágyat, csökkenti a felfúvódást és segíti az emésztést.
- Felhasználás: Nyersen (reszelve), szárítva, porítva vagy teaként is fogyasztható; intenzív íze miatt takarékosan javasolt használni
.
- Konyhai alkalmazás: Ázsiai ételek, levesek, húsok, sütemények (mézeskalács) és italok (gyömbérsör, teák) kedvelt ízesítője.
A közönséges gyömbér (Zingiber officinale) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó növényfaj, fűszer- és gyógynövény. Nevezik egyszerűen gyömbérnek, illetve fűszergyömbérnek.[2] Nagyon hasonlít hozzá a sziámi gyömbérnek is nevezett galangál.
Származása, elterjedése
Gyökerét már i. e. 500-ban gyógyszernek és ételízesítőnek használták Kínában és Indiában.[3] Marco Polo is említi könyvében. Jelentős szerepet játszott a fűszerkereskedelemben. Amerikában a 16. század óta ismert.
Dél-Ázsiában, Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában termesztik.
Életmódja, élőhelye
Melegigényes, trópusi növény. Kevés gondoskodással virágcserépben is nevelhető.
Felhasználása
A sajátos illatú, csípős, kesernyés ízű fűszert a növény gyökértörzse (Zingiberis rhizoma) adja. Aromáját illóolaj okozza, ízét pedig a gingerol. Cukrot, gyantát, gyantasavat, keményítőt is tartalmaz. Főbb fajtái a hámozatlan, fekete „barbadosi” és a hámozott, fehér „bengáliai” gyömbér. Vágva, őrölve, egyes országokban kandírozva (cukrozva) is árusítják. Gyökérgumóját nyersen is felhasználják; ilyenkor előbb meg kell hámozni.
Kitűnő gyomorerősítő, étvágyjavító, emésztést elősegítő hatása miatt kedvelik. Levesek (hús-, bab-, krumpli-, gyümölcs- stb.), levesgombócok, krumpli-, és babfőzelékek, szószok, húsételek, vadhúsok, mártások, sütemények (mézeskalács, keksz stb.), forralt bor, likőrök, pálinkák, keleti ételek, valamint uborka, tök, és gyümölcsök eltevésénél is használt ízesítő.
Csak a főzés utolsó fázisában adják az ételekhez, amelyek ízeit így kiemeli, teltebbé teszi. Intenzív aromája miatt takarékosan kell bánni, mert túladagolva kellemetlen, kesernyés ízt ad az ételnek. Angliában, Amerikában a híres „Ingver” sört készítik belőle, de a magyar recept szerint készített „gyömbérsör” is igen frissítő, ízletes ital.
Gyógyhatásai
Gyökerének hagyományosan gyógyhatásúnak tartják; ennek tudományos bizonyítékait az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) monográfiája foglalja össze.Bizonyítottan csökkenti a hányingert, segíthet az utazási betegség megelőzésében. Hagyományosan használják egyéb emésztőrendszeri panaszok, pl. hasi görcsök vagy puffadás enyhítésére is. Túlérzékenyeknek és gyermekeknek nem ajánlott. A gyógynövényüzletekben, patikákban vásárolható kapszulákat az utazás előtt 1–2 órával kell bevenni. Valószínűleg csökkenti a koleszterinszintet, illetve antioxidáns tulajdonságokkal is bír, bár ezt még csak sejttenyészetekben sikerült kimutatni.
Segít kordában tartani a vércukorszintet, növeli az inzulin hatékonyságát.
A közhiedelem szerint szíverősítő, hatékony a rákbetegségeknél, különösen a petefészek- és vastagbélrák ellen, de a tüdő-, mell-, bőr-, prosztata- és hasnyálmirigyrák kóros sejtjeit is pusztítja.
Gyömbérsör
A hagyományos gyömbérsör egy édesített és szénsavas ital, amely feldolgozott gyömbérfűszer, élesztő és cukor természetes erjesztésével készül. Gyakran ízesítik egzotikus fűszerekkel. Nagy-Britanniában és gyarmatain a 18. század óta népszerű. Gluténmentes, így az erre érzékenyek is ihatják.
Típusai
Az angol nyelv különbséget tesz „ginger ale” és „ginger beer” között. Utóbbi a sörhöz hasonlóan erjesztett ital, amelyhez általában nádcukrot, vagy ritkábban mézet és citromot adnak. Az alkoholszint a főzési folyamat hosszával változhat. Ha az élesztőkkel és kevés nádcukorral beindított erjedést annak kezdeti stádiumában megállítják, alkoholtartalma csekély marad vagy akár ki sem alakul; ez a „ginger ale”, amit gyakran ízesítenek és fűszereznek, számos ifjúsági regényben az angolszász kamaszok kedvenc itala. Emellett gyakran használják meghűlés, köhögés és mozgásszervi fájdalmak enyhítésére. Alkoholtartalmát 1855-ben a jövedéki adótörvény 2 %-ban maximált.
Több cukorral és hosszabb erjesztéssel nagyobb alkoholtartalmú, szénsavasabb „ginger beer”-t kapunk. Az egyik legismertebb márka a skót Crabbie’s (4 % alkoholtartalommal)
Homoktövis
-
- Egészségügyi hatások: Erősíti az immunrendszert, segíti a máj működését, csökkenti a koleszterinszintet, és javítja a szív- és érrendszer állapotát. Magas olajtartalma révén gyomor- és nyombélfekély kezelésére is használják.
- Felhasználás: Főként feldolgozva, 100%-os velőként, dzsemként, olajként vagy szárítmányként fogyasztják savanykás íze miatt.
- Termesztés: Kétlaki növény, ezért a terméshez legalább egy hím és több női növény szükséges. Jól bírja a homokos, sziklás talajt és a szárazságot.
- Tartalom: Közel 250 biológiailag aktív anyagot, vitaminokat (A, B1, B2, D, K) és ásványi anyagokat tartalmaz.
Ilang ilang
Az ilang-ilang (Cananga odorata) a liliomfa-virágúak (Magnoliales) rendjén belül az annónafélék (Annonaceae) családjába tartozó Cananga nemzetség egyik faja, trópusi erdők fája. Magyarul ilang, illetve kananga néven is ismert, de az idegen nyelvből átvett ylang-ylang névalak is előfordul. Illóolaja az ilang-ilang-olaj, amit önállóan, vagy a makasszár olaj egyik összetevőjeként használnak fel.
Az ilang-ilang név jelentése: „virágok virága”.
Elterjedése, élőhelye
Az ilang-ilang Délkelet-Ázsiában, azon belül Vietnámban, Thaiföldön, Malajziában, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Pápua-Új-Guineában, a Salamon-szigeteken és Ausztrália Queensland tagállamában őshonos. Betelepítették Dél-Ázsiába (India, Banglades, Srí Lanka, Andamán- és Nikobár-szigetek), Délkelet-Ázsia más országaiba (Dél- és Délkelet-Kína, Kambodzsa, Laosz) és szigeteire (Hajnan, Tajvan), Melanézia, Mikronézia és Polinézia egyes szigeteire, Közép-Amerika (Costa Rica, Guatemala, Délnyugat-Mexikó, Nicaragua) és a Karib-térség egyes államaiba, Afrikától keletre levő szigetekre, Kelet-Afrikába (Kenya, Tanzánia), Nyugat-Afrikába (Guinea, Szenegál) és a Guineai-öböl egyes szigeteire.
Eredeti élőhelyén a trópusi, szubtrópusi erdőkben él, de a trópusokon számos helyen termesztésbe vonták.
Jellemzése
Örökzöld, legfeljebb 25 m magasra növő fa. Fiatal ágai simák, zöld színűek. Levelei szórt állásúak, rövid nyelűek; levéllemezei fénylő zöldek, mély erezetűek és kihegyezett csúcsúak. Virágaiban hat zöldessárga-sárga színű, keskeny lepellevél alkotja az egynemű virágtakarót (vagyis virágának nincsenek se csészelevelei, se szirmai). Termése hosszúkás, amiben számos mag fejlődik.
Évente többször (legalább kétszer) virágzik. A virágok erős illata a jázminéra emlékeztet.
Felhasználása
Eredeti élőhelyén az ilang-ilang virágait díszítésre, vásznak illatosítására és afrodiziákumként használják.
Az ilang-ilangból lepárlással nyert illóolaj az ilang-ilang-olaj, ami az illatszeripar egyik alapanyaga (parfümök, szappanok és testápolók egyik összetevője), de az aromaterápiában is használják nyugtató hatása miatt.
Megkülönböztetik az egész növényből kivont ilang-ilang-olajat (Canangae aetheroleum) és a virágból kivont ilang-ilang-olajat (Annonae aetheroleum). Az ilang-ilang-olaj fő összetevői: benzil-benzoát, benzil-acetát, linalool, geraniol, krezol-metil-észter, kadinének, pinén, eugenol, izoeugenol, farnezol, geranil-acetát, kariofillén.
A virágból kókuszolaj segítségével vonják ki a makasszár olajat.
Jázmin
A sokvirágú jázmin (Jasminum polyanthum) az olajfafélék családjába tartozó faj. A sokvirágú jázmin hatalmas népszerűségnek örvend, hiszen az egyik legkönnyebben termeszthető jázmin faj. A nevét a gyakran nyíló virágáról kapta. Érdekessége, hogy nem csak a tavasz folyamán, hanem télen is érezhetjük édes illatát, illetve csodálhatjuk fehér csillag alakú virágát.
Ázsiából származik, leginkább Nyugat-és Dél-Kína területeiről. Gyors és erős növekedésű kúszónövény és egyre elterjedtebb és kedvelt szobanövény. A külseje és hajtásrendszere is igen könnyed, mégis egy energikus kúszónövénynek tartjuk. A téli kertekben akár több méter magasra is megnőhet, felkúszhat, ilyen környezetben a hajtásait érdemes drótra vezetni. Szobanövényként tartva, cserépben kb. az egy méter magasságot érheti el maximum.
A jázmin virágát már az ókorban is használták, krémekhez, fürdővízhez és más illatszerek elkészítéséhez. A rómaiak, a görögök és az egyiptomiak is termesztették virágáért. Ma is sok országban foglalkoznak a jázmin különböző fajtáinak termesztésével, mert igen keresett növény az illatszerpiacon.
A jázmin (Jasminum) az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó nemzetség. Felálló, vagy csavarodó szárú cserjék vagy kúszónövények. Leveleik páratlanul szárnyaltak, egyes fajoknál látszólag egyszerűek (csak a csúcsi levélke marad meg). A virágzat csúcsálló kettősbog, olykor összetett fürt. A harang alakú csésze cimpái kicsik, ár alakúak. A párta tányér alakú, azaz hengeres csöve és szétterülő karimája van. A magház kétrekeszű. Egyes fajai éjszaka nyílnak.
egy rendkívül intenzív, édes, virágos illatú, egzotikus aromaterápiás olaj, amely híres hangulatjavító, stresszoldó és afrodiziákum hatásáról. Kiválóan oldja a szorongást és a feszültséget, fokozza az éberséget, miközben bőrápolóként segít a száraz, érett bőr regenerálásában. Nőgyógyászati szempontból is értékes, görcsoldó és menstruációt szabályozó hatással bír.
-
- Mentális és érzelmi hatások:
- Antidepresszáns és hangulatjavító: Csökkenti a lehangoltságot, a depressziót és a szorongást, növeli az optimizmust és a magabiztosságot.
- Stimuláló és nyugtató egyben: Oldja a feszültséget, segít az alvászavarok leküzdésében, de közben stimulálja az agyi aktivitást.
- Afrodiziákum: Érzéki, vágykeltő illata segít a frigiditás és impotencia kezelésében, oldja a gátlásokat.
- Bőrápolási hatások:
- Bőrregeneráló: Segíti a száraz, öregedő, ráncosodásra hajlamos bőr hidratálását és táplálását.
- Sebgyógyító: Hegesedést elősegítő tulajdonsága révén gyorsíthatja az apróbb vágások, karcolások gyógyulását.
- Bőrtisztító: Gyulladáscsökkentő tulajdonsága miatt hasznos a problémás bőr kezelésében.
- Fizikai hatások:
- Görcsoldó: Enyhíti a menstruációs fájdalmakat, izomgörcsöket.
- Légzőszervi támogatás: Köhögéscsillapító és rekedtséget csökkentő hatású.
- Alkalmazási módok:
- Párologtatás: Hangulatjavításra, stresszoldásra, relaxációhoz.
- Masszázs: Hordozóolajban hígítva, testápolásra és görcsoldásra.
- Fürdő: Fürdővízhez adva az ellazulásért.
Jojoba
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Csoport: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Simmondsiaceae
Nemzetség: Simmondsia
Faj: S. chinensis
Tudományos név: Simmondsia chinensis
A Jojoba (Simmodsia chinensis) egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.
Hogy működik, és milyen kutatások támasztják alá működését?
A Jojoba növényt már régóta használják a tradicionális indián gyógyászatban. Az őslakos indiánok a Jojoba olajat kisebb sebek, sérülések kezelésére használták elsősorban.
A Jojoba növényt az USA-ban termesztik is az 1970-es évek óta. Népszerű, mivel jó minőségű olajat lehet nyerni belőle.
A Jojoba olaj egy világos aranyszínű, viszkózus, olaj, mely hosszú láncú zsírsavakból és zsíralkoholokból épül fel.
A Jojoba olaj elsődlegesen kozmetikai termékekben használatos, mivel elsődlegesen ilyen célokra alkalmas. Jobb, mint a bálnazsír, és sokkal olcsóbb is – a bálnazsír az elmúlt évek alatt sokat drágult az állatok populációjának csökkenése miatt.
A jojoba olaj sokféle ásványi anyagot és vitamint tartalmaz. Magas E-vitamin tartalma védi a bőrt a káros szabad gyökökkel szemben.
Gyulladáscsökkentő hatású, így napozás után nyugtatólag hat bőrünkre. A nap ártalmas UV sugaraival szemben is védelmet nyújt, napégés esetén pedig elősegíti a gyógyulást.
Speciális zsírsav összetételének köszönhetően, meggátolja az oxidációs folyamatokat – más szóval az olaj nem tud megavasodni. Ezért alkalmazzák egyre több ránctalanító, regeneráló arckrémben. Kötőszövet erősítő hatása is van, számos kozmetikában terhességi csíkokat kezelnek vele.
A jojoba olaj felépítése nagyban hasonlít az emberi bőr által termelt faggyúhoz, és képes szabályozni annak képződését, hogy a bőr nedvessége tökéletesen egyensúlyban maradjon. A jojoba olaj erősíti a bőr védelmi vonalát, megköti a nedvességet a bőr szarurétegében, növeli annak rugalmasságát. Ezért is alkalmazzák előszeretettel a szemkörnyékápolók és a hajápoló krémek egyik elengedhetetlen alapanyagaként.
A jojobaolaj rendszeres használata segít megakadályozni a hajvégek töredezését, erős és fényes hajat eredményez. Könnyít a viszkető fejbőrőn, csökkenti a hajhullást. Az emberi faggyúval ellentétben könnyen felszívódik, és szinte soha nem okoz allergiás reakciót.
A jojobaolaj további jó tulajdonsága, hogy hatásos többek között az akné kialakulásáért felelős baktériumok ellen. Adalékanyagként gyakran megtalálható a pattanások elleni krémek esetében.
A jojoba olaj hidraltálja a bőrt. Mivel viasz és nem olaj, a bőrön nem hagy zsíros nyomot. Mégis biztosítja azokat a zsíros összetevőket, melyek a bőr vízveszteségének megakadályozásához szükségesek. Kitűnő kúra a száraz, öregedő és zsíros bőrre is.
Kajeput
Melaleuca leucadendron
Növénye, a mirtuszfélék családjába tartozó örökzöld kajeputfa Ausztrália, Molukka, Celebes, Malajzia, Jáva és a Fülöp-szigetek földjén honos. Leveleiből és rügyeiből vízgőz-desztillációjával nyerik ki a színtelen vagy sárgászöld illóolajat. Illata leginkább az eukaliptuszéra emlékeztet.
Fertőtlenítő, működésszabályozó, fájdalomcsillapító és görcsoldó hatása ismeretes. Belsőleg és külsőleg egyaránt használható. Kockacukorra, vagy egy evőkanál mézre egy-két cseppet juttatva naponta háromszor, étkezés után vegyük be.
Ügyeljünk rá, hogy addig ne nyissuk ki a szánkat, amíg a méz illetve a cukor szét nem olvadt és le nem nyeltük a cseppeket! Külsőleg a tiszta illóolajat, ennek alkoholos oldatát, vagy a belőle készült kenőcsöt alkalmazhatjuk. Párologtatóba vagy fürdővízbe csepegtethetjük, inhalálhatunk és borogathatunk vele.
Belsőleg használhatjuk
• Általános gyengeség,
• gyomor- és bélgörcs,
• menstruációs görcsök,
• krónikus légzőszervi gyulladások,
• krónikus torok- és hangszálgyulladás,
• vastagbélgyulladás,
• asztma,
• köszvény,
• epilepszia,
• idegi eredetű fájdalmak,
• idegességből eredő hányás,
• vérhas,
• bélféreg kezelésére.
Külsőleg alkalmazhatjuk
• Alkoholos oldatát horzsolások és sebek fertőtlenítésére, valamint reumatikus fájdalmak enyhítésére.
• Inhalációval, torok- és hangszálgyulladás esetén.
• Lyukas fogba cseppentve, fájdalomcsillapító gyanánt.
• Vattára csepegtetve és a fülbe helyezve fülfájás kezelésére.
• Bedörzsöléssel bőrbetegségek ellen.
• Párologtatóba csepegtetve, a szoba levegőjének fertőtlenítésére, illetve rovarriasztóként.
Kakukkfű
Mezei kakukkfű (Thymus serpyllum L.)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Thymus L.
A kakukkfű több, egyaránt a Thymus nemzetségbe tartozó, örökzöld, talajtakaró vagy boltozatos alakú cserje, félcserje, vagy fásodó tövű, fűszeres illatú évelő fűszer- és gyógynövényfaj összefoglaló neve. Népies nevei: balzsamfű, démutka, kakucskafű, kerti kakukkfű, mezei kakukkfű, timián, tömjénfű, töményfű vagy vadcsombor.
Már az egyiptomiak és a görögök is használták, de ma már minden konyhában nélkülözhetetlen. Különösen a franciák és bolgárok kedvelik.
Megjelenése, élőhelye
Szárazságtűrő, fényigényes. Egyes fajok 20–50 cm hosszúra növő hajtásai elfekvők, mások félgömb alakú bokrokká fejlődnek. A hajtások elágazók, a fekvő részeken legyökeresednek. Virágos hajtásain átellenesen helyezkednek el elliptikus levelei. Apró, ajakos, egyes fajokon lilás rózsaszínű, másokon rózsavörös virágai az ágak végén nyílnak. Magja nagyon apró.
Fajai
Egész Európában előfordul. Magyarországon főleg a mészkőhegységekben és a szárazabb, füves réteken nő, de a kertekben termesztett kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) is könnyen elvadulhat. Jellegzetes illatát követve a réteken, erdők szélén könnyen megtalálhatjuk.
A párnás kakukkfű (Thymus caespititius) lazán párnás félcserje, vékony, fás szárain apró, szőrös, középzöld levelekkel. Kicsiny, halvány lilásrózsaszín virágai nyáron nyílnak rövid fürtökben, tömött örvökben.
A fénylő kakukkfű (Thymus carnosus) védett elhelyezést kíván.
A citromillatú kakukkfű (Thymus citriodorus) mintegy 10 cm-esre növő, terjeszkedő törpecserje. Jól bírja a hideget, fagyot. Aranysárga levelei aprók, tojás vagy kerekdedek, összedörzsölve rendkívül illatosak.
• Mezei kakukkfű (Thymus serphyllum) – további nevei: keskenylevelű kakukkfű, északi kakukkfű, vadkakukkfű; mint gyűjtött gyógynövényt, Magyarországon ezen a néven foglalják össze az alábbi hazánkban honos kisfajokat:
• Hegyi kakukkfű (Thymus pulegioides),
• Korai kakukkfű (Thymus praecox),
• Homoki kakukkfű (Thymus degenianus).[1]
Termesztése
A legjobban a tápdús, közömbös kémhatású talajkeverékekben fejlődik. Sziklakertekben, rézsűkön, kővályúkban, tipegők közt és kőfalakon is nevelhetjük. Napfényt, nedves, de jó vízvezető talajt kíván. Télálló. Magvetéssel, félfás dugványozással és tőosztással egyaránt szaporítható. Magját tavasztól nyár közepéig vethetjük pohárba vagy más, kisebb edénybe, 0,3–0,5 cm mélyre. Egy gramm magból 400–500, 5–8 cm-es palántát nevelhetünk; ezek gyökereztetésére a május-júniusban szedett, 8–10 cm-es, alsó részükön fásodó hajtások a legalkalmasabbak. A palántákat 20 cm tőtávolságra ültetjük.
Tőosztással a legjobban márciusban vagy szeptemberben szaporíthatjuk.
A legjobb fűszert vagy gyógytea-alapanyagot (herbát) a virágzáskor szedett hajtásokból kaphatjuk. Hajtásait mindig a fás részek fölött vágjuk le; itt vágás után újra hajt, így egy évben többször is vágható. A virágos-leveles hajtásokat szárítjuk, morzsoljuk, majd a szárrészektől aromaőrző csomagolásban tároljuk.
Felhasználása
Erős, kámforos aromája miatt óvatosan kell használni, mert túladagolva megváltoztatja az étel jellegét. Illóolajainak megőrzése érdekében jól zárható edényben kell tartani. Friss ágacskái néhány napig hűtőben is elállnak.
Leggyakoribb alkalmazásai
• Nehezebben emészthető leveseknél: bab, borsó, burgonya, paradicsom, hal, káposzta, burgonyafőzelékben,
• salátáknál: burgonya, zeller, paradicsom, paprika,
• sültekhez: baromfi-, marha- stb.,
• vadas ételekhez,
• töltött káposzta,
• véres és májas hurka, kolbászok, májkeverékek,
• halételek,
• körözöttek,
• növényi ecetek és a vörösbormártás készítésénél.
Petrezselyemmel keverve kitűnő fűszeres vajat készíthetünk belőle. Használja a konzervipar is. A bouquet garni fűszerkeverék meghatározó alapanyaga. Különleges ínyencfalat a kakukkfüves nyúlpecsenye.
Gyógyhatása
Kitűnő étvágygerjesztő, gyomorjavító, görcsoldó, köhögéscsillapító, szélhajtó is. Fürdővizekben illatos és frissítő hatású.
rendkívül erős természetes fertőtlenítő, baktérium- és gombaölő hatású. Elsősorban légúti panaszokra (köhögés, hörghurut) használják, mivel köptető, görcsoldó és légzéskönnyítő hatású. Emellett támogatja a keringést, serkenti a máj és vese működését, valamint segít a stressz oldásában és a szellemi fáradtság leküzdésében.
-
- Légzőrendszer: Légcsőhurut, köhögés, meghűlés esetén inhalálásra vagy mellkasbedörzsölésre (hordozóolajban hígítva) kiváló, mert segít a nyálka feloldásában.
- Fertőtlenítés: Erős antimikrobiális tulajdonságai miatt légtérfertőtlenítésre, aromaterápiás diffúzorokban alkalmazható.
- Bőr és fejbőr
:Gyulladáscsökkentő hatású, segíthet hajhullás, korpa vagy zsíros bőr kezelésében.
- Emésztőrendszer: Támogathatja a máj és epe működését, segítheti a méregtelenítést.
- Mentális hatás: Fűszeres illata frissít, élénkít és csökkenti a stresszt.
-
Fontos figyelmeztetések:
- Hígítva alkalmazandó: Bőrirritációt okozhat, ezért mindig hígítsa hordozóolajjal (pl. mandulaolaj).
- Ellenjavallatok: Terhesség, szoptatás, epilepszia és magas vérnyomás esetén használata kerülendő.
- Életkor: 5 éves kor alatt nem ajánlott.
Kámfor
Cinnamomum camphora
Reuma, megfázás és szívpanaszok kezelésére
A kámfort régóta nagy becsben tartják, a kínaiak gyógyhatású és ízesítő szerként használták. Manapság elsősorban hűsítő és fájdalomcsillapító hatása miatt van jelentősége.
Jellemzők
A hatalmasra növő, örökzöld kámforfa a babérfélék családjába tartozik. Kissé emlékeztet a hársfára, de magassága elérheti a 30 m-t, törzse pedig 5 m vastag lehet. A kámforfa hosszú életű. Bőrszerű levelének jellegzetes, intenzív illata van.
Előfordulás
A kámforfa Kelet-Ázsia partvidékeiről származik. Emellett azonban termesztik is Kelet- és Észak-Afrikában, Srí Lankán, Mexikóban és az Egyesült Államok déli részén.
Gyógyászati alapanyag
A gyógyhatású kámfort az 50 évesnél idősebb kámforfák gyökeréből és kérgéből nyerik.
Hatóanyagok
A növény legfontosabb hatóanyaga az illóolaj, amely nagy mennyiségben tartalmaz hűsítő, görcsoldó és fájdalomcsillapító kámfort. A kámfor nagy része az illóolajból már szobahőmérsékleten kikristályosodik. Az illóolajban monoterpének, cineol és borneol is található.
Felhasználási javaslat
Mérgező hatása miatt a kámfort tartalmazó készítmények csak külsőleg alkalmazhatók, reumás panaszok és izomfájdalmak ellen. A kámfor hűsíti a bőrt, csillapítja a fájdalmat és a viszketést. Kisebesedett láb és vízhólyagok esetén is segítséget nyújt. Fertőtlenítő hatása miatt a kámfort a megfázás kezelésére is alkalmazzák. Régebben légzésserkentő szerként használták szív- és keringési betegségek esetén. Néha találkozhatunk vele szívműködést javító kenőcsökben és cseppekben is.
Érdemes tudni
Csecsemők és kisgyermekek számára már 1 gramm kámfor halálos lehet. Mivel a bőrön és a belélegzett levegőn keresztül is bejut a szervezetbe, számukra a használata külsőleg is tilos. Alkalmazása után fulladás, görcsroham, végül eszméletvesztés léphet fel.
Felhasználás
• Kámforos szesz
Ez a kámfor 10%-os alkoholos oldata. A kámforos bedörzsölés javítja a bőr vérellátását, csillapítja a bőr vérellátását, csillapítja a fájdalmakat.
• Kenőcs
A gyóggyszertárak sokféle kámforos kenőcsöt kínálnak ízületi és izomfájdalmak kezelésére.
• Szájöblítő és arctisztító tonik
A kámfor enyhén antibakteriális hatású, ezért kis mennyiségben szájöblítők és arctisztító tonikok készítésénél is felhasználják.
• Inhaláló szerek
A köhögés elleni inhaláló szerek, valamint a mellkas bedörzsöléséhez használt kenőcsök néha tartalmaznak görcsoldó ésk öptető hatású kámfort. Ezeket a készítményeket azonban tilos alkalmazni csecsemőknél és kisgyermekeknél.
• Gyári készítmények
Néhány készített gyógyszerben, kenőcsben, melegítő tapaszban és folyadékban a kámfort főleg a reumás fájdalmak kezelését elősegítő hatása miatt használják fel
Kamilla
Orvosi székfű (kamilla)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-csoport: Anthemideae
Nemzetség: Székfű (Matricaria)
Faj: M. chamomilla
Tudományos név: Matricaria chamomilla L. 1753
Az orvosi székfű vagy kamilla (Matricaria chamomilla) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó gyógynövény. Egyéb elnevezései: Szent-Iván pipitér, nemes pipitér, pipitér, anyafű, szikfű, szüzekanyja, bubulyka. A pipitér név megtévesztő, mert a botanikai szakirodalom a közeli rokon Anthemis nemzetséget nevezi így. Gyakran összetévesztik a római kamillával.
Elterjedése
A Földközi-tenger keleti medencéje körüli területről származik. A mérsékelt övben az egész világon elterjedt.
Mezőkön, útszéleken, parlagokon általában nagyobb tömegben fordul elő. Európa több országában, hazánkban is termesztik.
Jellemzők
Egy-, néha kétéves 10–40 cm magas, gyéren elágazó, melegigényes növény. A levelek szórt állásúak, kopaszok, sallangosan szeldeltek, a sallangok keskeny fonalasak. A végálló fészek 1,5–2,5 cm széles, a fészekpikkelyek zöldes színűek, sötétebb széllel. A szélső, nyelves virágok fehér színűek, levágott, olykor kicsípett csúcsúak, éretten visszahajlók. A csöves virágok sárgák. A kamilla fontos ismertetőjegye, hogy virágzás végén a virágzati vacok kúpos és belül üreges. Termése szürkésfehér kaszat. Az egész növény jellegzetes illatú.
Gyűjtése, termesztése
Nemesítése Magyarországon az 1960-as években kezdődött; több államilag elismert fajtája van. Üzemi körülmények közötti termesztési technológiáját – több más növénnyel együtt – Kerekes József dolgozta ki az 1970-es években. Begyűjtése vadon termő és termesztett állományból egyaránt történik. Virágait akkor gyűjtik, amikor fehér nyeles virágszirmai vízszintesen állnak (a kamillamező fehér színű). Frissen és szárítva használható.
Hatóanyagok
Virágzatának hatóanyagai: illóolaj, amely szürkék színű a lepárlás alatt képződő kamazuléntől; az illóolajban további hatóanyagai: bisaboloidok, bisabolol oxidok, en-in-diciklo-éter. Nem illékony hatóanyagok a flavonoidok, ezek glikozidjai, kumarinok, pektinszerű nyálkaanyagok.
Gyógyhatása
Teája nem csak a légutakat tisztítja, hanem gyulladásgátló, nyugtató anyagokat is tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, görcsoldó, idegnyugtató, gyomor-, bél-, hólyag-, és epezavaroknál, valamint sebkezelésre, arc-, és hajápolásra is javallják.
Bár régebben szembetegségekre, sűrű szűrőn átszűrve, mind gyulladásgátló borogatásként, mind lemosószerként használták, a kamilla allergiát – és így önmagában is kötőhártya-gyulladást – okozhat, ezért ma már ilyen módon ritkábban alkalmazzák, sőt ellenjavallt.
Illóolaját nagy mennyiségben felhasználja a kozmetikai- és gyógyszeripar.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő drogjai: folyékony kivonata (Matricariae extractum fluidum), illóolaja (Matricariae aetheroleum) és virágzata (Matricariae flos).
Homeopátiás szerként kisgyerekek fogzásakor és felfokozott lelkiállapot esetén javasolják használatát.
Koriander
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Rosopsida)Rend:
Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)Nemzetség:
Coriandrum
Faj: C. sativum
Tudományos név: Coriandrum sativum L.
Koriander levél (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 20 kcal 100 kJ
Szénhidrátok 4 g
– Rost 3 g
Zsír 0,5 g
Fehérje 2 g
A-vitamin ekviv. 337 µg 37%
C-vitamin 27 mg 45%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
A koriander latin neve Coriandrum sativum, magyar népies nevei: beléndfű, cigánypetrezselyem, kínai petrezselyem, koriandrom, koriandromfa, pakilintsfű, temondádfű, zergefű.
Jellemzése
Ősidők óta használt fűszer, mely a Földközi-tenger vidékéről származik. A barnás-sárga, kemény, 3–5 mm-es mag (coriandri fructus) illóolajat, cukrot, fehérjét, C-vitamint tartalmaz.
Levele könnyen összetéveszthető a petrezselyemmel, de íze jellegzetesen aromás.
Felhasználása
Sültek, húspácok, káposzta ételek, szószok, marinádok, sonkapác, kolbászok, sült húsok, likőrök készítésénél, uborka, paprika eltevésénél egészben vagy porrá törve használhatjuk. Süteményeket, likőröket, gint, sört is ízesítenek vele (a cukrozott magokkal az ánizs helyettesíthető.)
A korianderlevél közel-keleti, ázsiai konyha kedvelt fűszere; ma már hazánkban is többfelé termesztik. Levesekhez, salátákhoz, mártásokhoz mindig frissen használjuk, de ne főzzük bele az ételbe, hanem csak a főzés végén szórjuk rá. Vizes papírba göngyölve a hűtőben néhány napig friss marad.
Gyógyhatása
Felfúvódást szüntető, szélhajtó, emésztést javító, vértisztító teakeverékek alkotórésze. Élénkíti a májműködést és csökkenti az epetermelést. Enyhe vízhajtó, javítja a vesék működését. Petrezselyemmel kombinálva kezeli a húgyúti fertőzéseket, megszünteti a húgycső égő érzéseit és felszámolja a hólyaghurutot is. A koriander kiváló vértisztító, ezért kúraszerű fogyasztása ajánlott azok számára, akiknél vérmérgezés gyanúja áll fenn. Csökkenti a vércukor- és a koleszterinszintet, támogatja a hasnyálmirigy-működését.
Levendula
Lavandula angustifolia
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Levendula (Lavandula)
Faj: L. angustifolia
Tudományos név: Lavandula angustifolia Mill. 1768.
A közönséges levendula vagy keskenylevelű levendula (Lavandula angustifolia) az árvacsalánfélék (ajakosok) családjába tartozó növényfaj. További magyar elnevezései: francia levendula, orvosi levendula, szagos levendula, valódi levendula.
Elnevezés
A magyar elnevezés a francia levendulára onnan eredhet, hogy az 1920-as években a Tihanyi-félsziget levendulatelepítéséhez Franciaországból rendelték a szaporítóanyagot. Zavaró, hogy angol nyelvterületen a hibrid fajt nevezik francia levendulának (French lavender) és a L. angustifoliát angol levendulának (English lavender), az ebből adódó keveredés elkerülhető, ha közönséges, keskenylevelű, vagy orvosi jelzőt használjuk, a hibrid faj (L. x intermedia – L. angustifolia × L. latifolia) esetében pedig a csak a hibrid jelzőt vagy a lavandin elnevezést. Ez utóbbi faj magasabb növekedésű és virágai is nagyobbak. Bár a nemzetségben más hibrid fajok is találhatók, azok Magyarországon kevéssé vagy egyáltalán nem ismertek.
Alfajok
• L. angustifolia subsp. angustifolia M. – a csészénél rövidebb fellevelű;
• L. angustifolia subsp. pyrenaica (D.C.) Guinea – a csészénél hosszabb fellevelű; csak a K-Pireneusokban és ÉK-Spanyolországban (Katalónia) él.
Megjelenése
Örökzöld, alacsony növésű (40-60 cm), több éves korában félgömb alakú, fásodó szárú félcserje. Gyökere mélyre hatoló. Levelei átellenesen állnak, szálasak vagy mindkét végükön elkeskenyedő lándzsásak. Az álfüzér virágzat el nem ágazó, 20-40 cm-es virágzati száron fejlődik; június-júliusban virágzik. Virágai álörvökben állnak, kékes-lilás színűek, 5 tagúak. Termése 4 makkocska, de ezekből általában csak 1-2 fejlődik ki.
Felhasználása
A gyógyászatban
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos drogjai a virág (Lavandulae flos) és a virágból préselt illóolaj (Lavandulae aetheroleum). Felhasználják még virágos hajtásait (Lavandulae herba) is, amely nem hivatalos drog.
Az illóolaj fő összetevői: linalil-acetát, linalool; továbbá kisebb mennyiségben borneol, kámfor, geraniol, citronellol, melyek mennyisége a környezeti tényezőktől függően változó. Nagy mennyiségben használja fel a kozmetikai és illatszeripar. Franciaországban több étrendkiegészítő piacon van több mint 30 éve, amelyek levedulaolajat tartalmaznak és különböző illóolajakkal keverve kaphatók. 2009-től Németországban kapható illóolaj lágy kapszulázott kivitelben ideges nyugtalanság és szorongás enyhítésére.
A virágból készült teát nyugtatószerként, valamint gyomor- és bélpanaszok ellen használják. Fokozza az epeműködést.
Dísznövényként
Számos nemesített kertészeti változata ismert. A L. latifoliával alkotott természetes hibridje a Lavandula x intermedia (hibrid levendula, angol levendula). Néhány díszfajta:
• L. angustifolia ‘Beechwood Blue’
• L. angustifolia ‘Hidcote’
• L. angustifolia ‘Imperial Gem’
• L. angustifolia ‘Miss Katherine’
• L. angustifolia ‘Nana Alba’
Fűszerként
A gyros öntetének egyik alkotórésze, a Provance fűszerkeverékben is megtalálható. Halételek és ürühúsok fűszerezéséhez megfelelő.
Egyéb
A szárított virágzatok csomóba kötve molyűző hatásúak. A kertben távol tartja a levéltetveket a szomszédos növényektől.
. Kiválóan csökkenti a szorongást, a stresszt, javítja az alvásminőséget, valamint bőrproblémák (ekcéma, leégés, pattanások) és izomfájdalmak kezelésére is alkalmazzák.
- Idegrendszeri hatások: Erős nyugtató, stresszoldó, segíti az elalvást és mérsékli a fejfájást, migrént.
- Bőrápolás és gyógyítás: Antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatása miatt hatásos pattanások, ekcéma, leégés, rovarcsípések és kisebb sebek kezelésére.
- Fájdalomcsillapítás és görcsoldás: Reumás panaszok, izomfájdalmak, menstruációs görcsök enyhítésére használható.
- Légzőrendszer: Inhalálva segíthet a légzési rendellenességek (köhögés, megfázás) enyhítésében.
- Keringésjavító: Hozzájárulhat a vérnyomás csökkentéséhez.
Lucfenyő
- Felhasználási módok:
- Aromaterápia: Párologtatva.
- Külsőleg: Hordozóolajjal (pl. mandulaolaj) hígítva bedörzsölőként, masszázsolajként vagy fürdővízbe cseppentve.
kiváló antibakteriális, gyulladáscsökkentő és légút tisztító hatású, így megfázáskor, köhögéskor, valamint reumatikus fájdalmak esetén enyhülést hoz. Friss, fás illata nyugtatja az elmét, csökkenti a stresszt, energetizál, és támogatja a hormonrendszert. Aromalámpában és hígítva, masszázshoz is ideális.
- Légúti megbetegedések kezelése: Köptető, nyákoldó hatása miatt segít megfázás, hörghurut és arcüreggyulladás esetén.
- Fájdalomcsillapítás: Reuma, köszvény és izomfeszülés esetén ilyenek a hatások külsőleg alkalmazva, vérkeringést serkentő.
- Pszichés hatások: Stresszoldó, nyugtató és kiegyensúlyozó, javítja a hangulatot.
- Antibakteriális: Fertőtleníti a légteret, és segíthet a zsíros, aknés bőr kezelésében.
- Hormonrendszer: Támogatja a mellékvese működését és a kortizolszint szabályozását.
- Fontos biztonsági előírások:
- Csak külsőleg: Bőrön történő használat előtt mindig hígítsa (pl. hordozóolajban), mivel irritációt okozhat.
- Kiknek nem ajánlott: Gyermekeknek és várandós nőknek a használata nem javasolt.
- Inhalálás: Belélegezve allergiás reakciót válthat ki, ezért óvatosan alkalmazza.
Muskotályzsálya
Salvia officinalis, Salvia sclarea
Az orvosi zsálya Dél-Európában vadon termő, nálunk csak termesztett, az ajakosok családjába tartozó gyógynövény. Fő hatóanyagai: az illóolaj, mely fő komponense a mérgező tujon (30-50%), cineol, borneol, tartalmaz cserzőanyagot tritepéneket, keserű anyagot, ösztrogén anyagokat és nikotinsav amidját. Kezdetben az ókori görögök és rómaiak tartósításra használták, azonban hamar elterjedt a gyógyhatásai miatt is. A latin neve is erre utal, hiszen a „salvia” ‘gyógyítani’-t jelent. Elsősorban kitűnő, klinikailag is tesztelt szer tüdővészesek éjjeli izzadása ellen. Naponta 3-4-szer kell inni hidegen 2 evőkanálnyi mennyiséget. A növény sajátossága, hogy azoknál, akik izzadnak izzadáscsökkentő, akik nehezen izzadnak, izzasztó hatású. Beteges izzadásnál, ha zsályateát iszunk, 3 órán belül hatni fog és hatása kb. 3 napig tart. Az egyik legjobb vértisztító gyógynövény, különösen ekcéma, köszvény és nehezen gyógyuló sebeknél. Ha mézzel ízesítjük, akkor hurutoldó hatása van. A zsályalevél porát ételekre is lehet szórni. A meleg zsályatea, mivel fertőtlenít és gyulladáscsökkentő, nagyon jó toroköblítő a szájban fellépő betegségeknél, mandulagyulladásnál, foghúslazulásnál, fogínyvérzésnél. Ilyenkor fél óránként kell öblögetni. Éhgyomorra fogyasztva csökkenti vércukorszintet, valamint keserű íze miatt kitűnő étvágyjavító és megkönnyíti az emésztést is. azoknál a kismamáknál, ahol tejmérgezés veszélye áll fenn, segíthet az orvosi zsálya. Aranyeres bántalmaknál ülőfürdők készítésére javasolt, külsőleg pedig sebek gyógyítására és nedvező ekcémára alkalmas.
Mivel a közönséges zsálya illóolaja gyakran mérgező, ezért a gyógyításhoz másféle zsálya olaját ajánlatos használni! Ilyen például a muskotályzsálya, ami tartalmazza az orvosi zsálya minden jótékony tulajdonságát, és nem mérgező. A muskotályzsálya neve a Salvia sclarea a latin clarus szóra vezethető vissza, amely ’tisztítást’ jelent. A középkorban szemtisztítófűként emlegették, mert megnyugtatta a fáradt szemeket, és a zsálya magvaiból kivont nyákos anyaggal ki lehetett hajtani a szemből az idegen anyagokat. A muskotályos zsálya olyan hormonszerű anyagokat is tartalmaz, amely egyensúlyban tartják női hormonháztartást. Segít menstruációs panaszok, görcsök enyhítésénél, de jótékonyan hat a menopauza idején föllépő hőhullámoknál, migréneknél is.
Erősíti az idegrendszert, és különböző légzőszervi betegségek gyógyítására is alkalmas, tehát adható megfázások, hörghurut, torok- és mandulagyulladásnál. Ellazítja az emésztőszervek izomzatát, így elősegítve a könnyebb emésztést és nyugtatja a bélgáz vagy gyomorfájás miatt háborgó emésztőrendszert. Jótékonyan hat a pikkelysömör okozta gyulladásoknál és más egyéb bőrbetegségeknél. Az égési seb gyorsabban gyógyul és csökken a viszkető, égető érzés is általa. Fiatalosan tartja a bőrt, szabályozza a faggyúkiválasztást ezáltal csökkentve a pattanásosodást. Ha a fejbőrbe masszírozzuk, elmúlhat a korpásodás és csökken a hajhullás.
Kiegyensúlyozza a lelkiállapotot, mérsékeli a mélabússágot, eloszlatja a félelmeket. Egyes tapasztalatok szerint egy muskotályzsálya kezelés után eleven és élménydús álmok keletkezhettek. Nagy változások, vagy feladatok előtt, nyomasztó helyzetekben igen nagy hasznát vehetjük, mivel tompítja stressz következményeit, csökkenti a lelkünk mélyéről feltörő feszültséget és megnyugtatja az idegeket. Aki használja ezt az olajat, érzelmileg ellenállóbbá válik. Az európai orvosok és elmegyógyászok a lélektani értelemben nehezen elviselhető frigiditást és férfiassági zavarokat kezelik vele. Felveszi a harcot a fertőzésekkel szemben, erős gyulladáscsökkentő és izomgörcsoldó. Szabályozza az anyagcsere-folyamatokat, elősegíti a jó emésztést, jótékonyan hat a nők tisztulási folyamataira, növeli a szexuális élvezetekre való hajlandóságot.
Tilos vele várandós mamákat kezelni, mivel vetélést okozhat, valamint használata alatt kerülni ajánlatos az alkoholt, mert a zsálya növeli a részegség kellemetlen tüneteit, súlyosbítja a másnaposságot!!! Egyesek elálmosodhatnak tőle.
-
- Női egészség és hormonháztartás: A fitoterápia egyik legfontosabb női olaja, mivel ösztrogénszerűen hat, segít a menstruációs ciklus szabályozásában és a premenstruációs szindróma (PMS) enyhítésében.
- Idegrendszer és hangulat: Erőteljes stresszoldó, antidepresszáns hatású, segít a feszültség, a szorongás és a depresszió oldásában
.
- Görcsoldás és fájdalomcsillapítás: Alhasi görcsök, fejfájás és izomfeszültség esetén is alkalmazható, akár bedörzsölőként.
- Bőrápolás: Kiemelkedő bőrregeneráló, gyulladáscsökkentő hatású, segíti a bőr egészségének megőrzését.
- Alvássegítő: Nyugtató tulajdonságai miatt elősegíti a pihentető alvást.
-
Alkalmazási javaslatok:
- Párologtatás: 1-2 csepp a diffúzorba a feszültség oldására.
- Masszázs/bedörzsölés: Hordozóolajjal (pl. kókuszolaj) hígítva alhasi tájékon görcsök ellen.
- Fürdő: Mézben vagy tejszínben elkeverve a fürdővízhez.
- Figyelmeztetések:
- Várandósság alatt használata szigorúan tilos, mivel vetélést okozhat.
- Alkohollal együtt ne alkalmazzuk, mert bódító hatása van.
- Túladagolása fejfájást, szédülést, rosszullétet okozhat
Rozmaring
A rozmaring (Rosmarinus officinalis) egy fűszer- és gyógynövény. Dél-Európában honos, de nálunk is újra kedvelt. A kámforra emlékeztető keserű, aromás fűszert az örökzöld bokor leveleiből (rosmarini folium) kapjuk.
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids IRend:
Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Rosmarinus
Faj: R. officinalis
Tudományos név: Rosmarinus officinalis L.
Rozmaring (szárított)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 190 kcal 800 kJ
Szénhidrátok 64,1 g
– Cukrok 0,0 g
– Rost 42,6 g
Zsír 15,2 g
Fehérje 4,9 g
Tiamin (B1-vitamin) 0,5 mg 38%
Riboflavin (B2-vitamin) 0,4 mg 27%
Niacin (B3-vitamin) 1,0 mg 7%
Pantoténsav (B5-vitamin) 0,0 mg 0%
B6-vitamin 1,7 mg 131%
Folsav (B9-vitamin) 307 µg 77%
C-vitamin 61,2 mg 102%
Kalcium 1 280,0 mg 128%
Vas 29,2 mg 234%
Magnézium 220,0 mg 59%
Foszfor 70,0 mg 10%
Kálium 955 mg 20%
Cink 3,2 mg 32%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis
Egyéb nevei
Angol neve: Rosemary, Népies neve: rozmarin, antosfű.
Hatóanyagai
• Illóolajat, szaponint, cseranyagot tartalmaz.
Származása, elterjedése
A Földközi-tenger vidékén és Dél-Európában már az ókorban is ismert és kedvelt fűszer volt. A honfoglaló magyarok a Pannóniában élt népektől vették át.
Felhasználása
Használják mártások, vadhúsok, pácok, szárnyas sültek, zsíros húsételek, gombás- és halételek fűszerezésére, valamint különleges növényi ecetek készítésére, továbbá zsályával és hagymával pácok, szószok, bárány-, és birkahúsból készített ételek, vadhúsok (őz, szarvas, nyúlhúsok), ízesítésére, illatosítására. Főleg a mediterrán konyhára; azon belül a francia és olasz ételekre jellemző.
Morzsolva forgalmazzák. Jól zárható edényben, száraz helyen kell tárolni. Mint minden áthatóan aromás fűszert, ezt is csak óvatosan szabad adagolni.
Frissen vagy szárazon a fürdővízbe áztatva illatosít és frissít.
Gyógyhatása
Forrázatát ideg-, és gyomorerősítő, epehajtó, görcsoldó, de a kellemetlen klimaxos érzések megszüntetésére is használják. Nyersen és szárított állapotában is használják a fürdővízek, (gyógyfürdők) illatosítására, miközben a fürdőző szervezetét felfrissíti.
Szaporítása
Szaporítható tőosztással, de hamarabb lesz szedhető rozmaringunk, ha a 8–10 leveles hajtások csúcsait nedves homokban gyökereztetjük. Másik módszer, ha 10–15 cm hosszú hajtásairól, az alsó leveleket eltávolítjuk, egy pohár vízbe állítjuk, a gyökérkezdemények megjelenése után pedig nedves homokba ültetjük. Otthoni használatra cserépbe is ültethető.
Rózsa
Rosa Linnaeus
A legkorábbi feljegyzés a rózsáról Babilonból származik, ahol már i.e. 4000 évvel a szépség példaképeként említik a fennmaradt ékírásos táblák tanúsága szerint. Az írott történelem évezredei alatt a rózsa mindig szimbolikus jelentőséggel bírt, az antik világban a szépség, derű, pompa, a korai kereszténység idején, mint a pogány hagyományok jelképe szerepelt, végül azonban a keresztényeket is meghódította és a kolostorkertek elmaradhatatlan virága lett. Az iszlám világban kiemelt tiszteletnek örvendett, szent növénynek tartották. A mohamedánok hite szerint az első rózsatő Mohamed próféta verejtékéből született.
A kereszténység egy gyönyörű legendája is a rózsához és a szegényeket istápoló Árpád-házi Szent Erzsébethez kötődik. A magyar népköltészetben a rózsa a szerelem virága, a szerelmes legény, leány kedvelt megszólítása, egyben a népművészetben a növényi ornamentika leggyakrabban alkalmazott eleme.
A rózsát már évszázadokkal ezelőtt sem csak csodálták szépsége miatt, hanem virágát sokféleképpen hasznosították is. Készítettek belőle rózsaolajat, rózsavizet, mézzel ízesítve dulcsászát, préselt szirmaiból rózsafüzért.
A sokak által csodált, szinte minden színben előforduló, modern, telt virágú kerti rózsa (Rosa Linnaeus) több rózsafaj keresztezéséből jött létre. Ilyen például a R. centifolia (Százszirmú rózsa), R. damascena (Damaszkuszi rózsa), R. gallica (Parlagi rózsa), R. moschata (Pézsmarózsa). Ezeknek a rózsafajoknak szintén felhasználta és ma is felhasználja virágait az illatszer- és kozmetikai ipar.
Természet-gyógyászati szerepe
A rózsát már Plinius is nagyra tartotta, mint sokféle bántalom ellenszerét. Szirmait szárítva vagy mozsárban megtörve és olajban vagy borban eltéve vérhas és a méh megbetegedései ellen használták. Présnedvét a fül, száj betegségeire, toroköblítésre, a sűrűre főzött szirmokat a foghús- és torokgyulladásnál, gyomorbaj ellen alkalmazták. Portokját vízhajtónak, fogfájásnál gyulladáscsökkentőnek használták, a virágbimbókból hasmenést csillapító italt főztek. A XIII. század végén Veszelszki Antal orvos, botanikus is hasonlóan sok hasznát sorolta fel a rózsának. Gyenge gyomorra, émelygésre a vörös rózsaszirmokat megtörve és mézben eltéve ajánlotta, a borban főtt száraz szirmokat pedig hasmenés megszüntetésére javasolta.
Kozmetikai használata
A kozmetikai iparban különféle rózsafajok virágait, illóolaját használják fel. A rózsa erősítő szerként, összehúzó anyagként, illatanyagának vizes oldatát és illóolaját erősítő szerként és bőrvédő anyagként hasznosítják. A szirmokból készített pakolások és egyéb kozmetikai készítmények tonizálják, regenerálják a tág pórusú, vízhiányos, érzékeny, laza, szeboreás bőrt. Hatóanyagainak köszönhetően a rózsát tartalmazó kozmetikumok hidratáló, enyhén összehúzó, nyugtató, baktericid hatásúak. Az illóolaj az aromaterápiában az ellazulást segíti, masszázsolajokban is alkalmazható.
Drog, hatóanyagok
Rózsaszirom (Rosae flos, Rosae petalum)
– Illóolaj: 0,01-0,2 %
– Cseranyagok
– Flavonol-származékok
– Antocián színanyagok
– Viaszok
Rózsaolaj (Aetheroleum rosae)
– Illóolaj komponensek: geraniol, citronellol, nerol, linalool, eugenol, farnezol, citronellál, sztearoptének
Szantálfa
